Magyarország új kormánya rövid időn belül átfogó reformokat kíván végrehajtani a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs szektorban. A változtatások elsődleges célja, hogy az Európai Unió által szankcionált magyar intézmények ismét részt vehessenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban. Horváth Péter, a tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár a Science|Business szakportálnak adott interjújában részletezte a kormányzati terveket, amelyek a tudományos szféra alapítványi modelljének felszámolására irányulnak.
Az államtitkár elmondása szerint az előző kormányzati ciklusban számos tudományos és felsőoktatási intézményt alakítottak át közérdekű vagyonkezelő alapítványi formába. Ezt a modellt az Európai Bizottság az akadémiai szabadságot és az átláthatóságot sértőnek minősítette, aminek következtében 2022-ben harmincnégy intézményt, köztük huszonegy egyetemet zártak ki a Horizont Európa programból. Horváth Péter kiemelte, hogy a Tisza Párt választási programjában is szerepelt a jelenlegi alapítványi modell felszámolásának vállalása.
A júniusban elfogadott jogszabályok értelmében a nem egyetemi profilú, főként kulturális intézményeket fenntartó alapítványokat idén augusztus 31-ig megszüntetik. Ezen intézmények fenntartói jogait a területileg illetékes minisztériumok veszik át. Az államtitkárság elsődleges feladatai között szerepel a HUN-REN Kutatási Hálózat jövőjének rendezése, amelyet még 2019-ben választottak le a Magyar Tudományos Akadémiáról.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy egy több mint ötezer kutató bevonásával készült felmérés jelentős elégedetlenséget tárt fel az intézetigazgatókkal szemben. Ennek fényében a hálózatot a korábbi strukturális hiányosságok orvoslásával visszaintegrálnák az akadémiai keretek közé. Ezzel párhuzamosan négy, korábban az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez csatolt bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontot is visszahelyeznének a HUN-REN hálózatába, melynek kiszervezését az államtitkár a magyar kutatás elmúlt két évtizedének legnagyobb szégyenének nevezte.
Szó esett a Nobel-díjas Krausz Ferenc által vezetett Élvonal Kiválósági Kutatási és Tehetséggondozó Alapítványról is. A korábbi kormányzattal kötött, öt évre szóló, több mint 730 millió eurós megállapodás összege megközelítette a teljes hazai kutatási költségvetést, miközben a forrásfelhasználás átláthatósága minimális volt. Az új kabinet szűkebb költségvetési keretek között tervezi az intézményt összevonni a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal, bízva abban, hogy a Nobel-díjas fizikus továbbra is részt vesz a közös munkában.
Az alapítványi modell bevezetése a tudományos és felsőoktatási szférában az előző kormányzati időszakban történt, azzal a céllal, hogy rugalmasabbá és hatékonyabbá tegye az intézmények működését. Az Európai Bizottság azonban már a kezdetektől fogva aggodalmát fejezte ki az akadémiai autonómia és az átláthatóság lehetséges sérülése miatt. Ez az aggodalom vezetett végül ahhoz, hogy az érintett intézményeket kizárták az uniós kutatási és oktatási programokból.
A HUN-REN Kutatási Hálózat 2019-es leválasztása a Magyar Tudományos Akadémiáról szintén része volt annak a folyamatnak, amely a tudományos intézményrendszer átalakítását célozta. Az államtitkár által említett felmérés, amely a kutatók elégedetlenségét mutatta, rávilágít a korábbi modell belső feszültségeire és működési problémáira. A bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok kiszervezése az ELTE-től, majd tervezett visszahelyezése is a korábbi döntések felülvizsgálatát jelzi.
A tervezett átalakítások kulcsfontosságúak Magyarország számára, mivel az uniós forrásokhoz való hozzáférés elengedhetetlen a hazai kutatás-fejlesztés és innováció versenyképességének fenntartásához. Az Erasmus+ és Horizont Európa programokból való kizárás nemcsak anyagi, hanem presztízsveszteséget is jelentett a magyar tudományos élet számára. A modellváltás célja tehát a nemzetközi tudományos együttműködés helyreállítása és a magyar kutatók integrálása az európai hálózatokba.
Az alapítványi modell felszámolása és a minisztériumi fenntartás visszaállítása az átláthatóság és az akadémiai szabadság helyreállítását hivatott szolgálni. A HUN-REN hálózat átszervezése és a kutatóközpontok visszaintegrálása a Magyar Tudományos Akadémia kereteibe a tudományos közösség belső elégedetlenségére is választ adhat. A Krausz Ferenc vezette alapítvány ügyének rendezése pedig a kutatási források felhasználásának transzparenciáját és hatékonyságát célozza.
Hosszabb távon az új kormányzat egy olyan tudományos alapot kíván létrehozni, amely az éves költségvetési ciklusoktól függetlenül, stabil finanszírozást biztosítana a kutatás-fejlesztés számára. Ez a modell hatékonyabban vonná be a magánszektort az innovációs folyamatokba, elősegítve a gazdasági növekedést és a technológiai fejlődést. A célkitűzések között szerepel a kutatás-fejlesztési ráfordítások növelése is.
A tervek szerint a GDP arányos kutatás-fejlesztési kiadásokat a jelenlegi körülbelül 1,3 százalékról 2030-ra 2 százalékra, majd ezt követően 3 százalékra emelnék. Az államtitkár azonban elismerte, hogy az örökölt, rendkívül feszített költségvetési helyzet miatt a források érdemi bővítésére legkorábban csak a jövő évben nyílik lehetőség. Az átalakítások sikere hosszú távon meghatározó lesz a magyar tudomány és innováció jövője szempontjából.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása