Európa energiaellátása jelentős kihívásokkal néz szembe, mivel a folyók rekordalacsony vízállása és a tartósan magas hőmérséklet súlyos problémákat okoz a nukleárisenergia-termelésben. Ezzel párhuzamosan az Európai Unióban (EU) a vízenergia-termelés is újabb mélypontra süllyedt. Ezek a tényezők, kiegészülve a gázpiaci hatásokkal és a szélenergia-termelés szezonális ingadozásaival, hozzájárulnak az áramárak emelkedéséhez.
Az EU-ban működő vízerőművek júliusi termelése mindössze 20 terawattóra (TWh) volt, ami az elmúlt tíz év leggyengébb teljesítményét jelenti. Ez az adat közel 10%-kal marad el a 2022-es, addigi rekordmélypontnak számító 22 TWh-tól. Kedvezőbb időjárási körülmények között az elmúlt években a júliusi uniós vízenergia-termelés gyakran elérte a 30 TWh-t is.
Az EMBER energetikai agytröszt adatai szerint az idei július már a harmadik egymást követő hónap, amikor az EU vízenergia-termelése évtizedes mélyponton áll.
A helyzet azonban Európa egészét tekintve valamivel kedvezőbb. Az összesített európai vízenergia-termelés júliusban 64,2 TWh volt, ami meghaladja a 2022-es 61,1 TWh-s mélypontot. Ez a javulás elsősorban annak köszönhető, hogy egyes balkáni országokban, Norvégiában, valamint Oroszország és Törökország érintett területein az utóbbi hónapokban több csapadék hullott.
A nukleárisenergia-termelést is hátrányosan érinti a folyók alacsony vízállása és magas hőmérséklete. A hűtővíz hiánya vagy túl magas hőmérséklete miatt számos atomerőmű, például Franciaországban, Svájcban és Romániában, valamint a Paksi Atomerőmű is működési problémákkal szembesülhet.
Az áramárak emelkedéséhez hozzájárul a szélenergia-termelés szezonális jellege is. A legmelegebb nyári hónapokban, jellemzően júliusban és augusztusban, a szélenergia-termelés általában a legalacsonyabb az év során. Ennek ellenére idén júliusban az EU szélenergia-termelése évtizedes csúcsra emelkedett, ami némi enyhülést hozott az energiaellátásban.
Az extrém hőség idején Európa áramellátásának legmegbízhatóbb és legmasszívabb forrása egyértelműen a napenergia lett. A napenergia-termelés kiemelkedő teljesítményt nyújtott a fokozott energiaigényű időszakban, kompenzálva a többi forrásból származó kieséseket.
Összességében az európai energiarendszer komplex kihívásokkal küzd az éghajlatváltozás és a piaci dinamikák miatt. A hagyományos energiaforrások, mint a víz- és nukleáris energia sebezhetősége rávilágít a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia növekvő jelentőségére az energiaellátás stabilitásának biztosításában.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása