Az aszályok gazdasági következményei jóval túlmutatnak a közvetlen időszakon, hosszú távú, halmozódó károkat okozva, amelyek éveken át éreztethetik hatásukat. Egy friss tanulmány rávilágít arra, hogy az eddigi becslések jelentősen alulértékelték e természeti jelenségek valós költségeit.
Az új kutatások szerint az aszályok negatív gazdasági hatásait gyakran csak az esemény időszakára, például egyetlen nyári szezonra korlátozták. Ez a megközelítés azonban nem veszi figyelembe a károk többéves, elhúzódó jellegét, amelyek még az esőzések visszatérése után is tovább halmozódnak.
A 2015 és 2018 közötti, Európát sújtó, több évszázada nem tapasztalt aszályos időszak példája jól illusztrálja ezt a jelenséget. A kutatók becslései alapján ez az egyetlen esemény mintegy 439 milliárd euróba került, és 2,72 százalékponttal csökkentette az egy főre jutó GDP-növekedést a blokkban.
Összehasonlításképpen, az Európai Környezeti Ügynökség adatai szerint 1980 és 2020 között a szélsőséges időjárási események összesített, hivatalosan becsült gazdasági kára az Európai Gazdasági Térség 32 tagállamában 450-520 milliárd euró volt. Ez azt jelenti, hogy egyetlen súlyos aszályos időszak költségei megközelíthetik a több évtizedes, összesített időjárási károkat, ha a hosszú távú hatásokat is figyelembe vesszük.
Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója szerint az aszályok gazdasági veszteségei nem érnek véget az esővel, hanem még évekig, akár hat évig is jelentkezhetnek. Ez a halmozódó hatás összességében nagyjából egy százalékpontnyi GDP-növekedés elmaradását okozhatja az adott időszakban.
A beruházások elmaradása vagy elhalasztása az egyik fő oka a hosszú távú károknak; a 2015-2018-as aszály idején például több mint 12 százalékkal estek vissza a beruházások. Az alacsony termés miatti élelmiszerár-emelkedés sem azonnal, hanem jellemzően a következő év első felében jelentkezik, majd továbbgyűrűzik más ágazatokba, további veszteségeket okozva.
Az aszályok azonnali és legnagyobb veszteségét a mezőgazdaság szenvedi el, de ez az ágazat viszonylag gyorsan, két-három év alatt képes alkalmazkodni és helyreállni. Ezzel szemben az építőipar és a feldolgozóipar számára a károk hosszabb ideig tarthatnak, és még évekkel az aszály kezdete után is fennmaradhatnak, sőt fokozódhatnak.
Különösen sérülékenyek a beruházások, mivel az aszályok után a vállalatok csökkenthetik vagy elhalaszthatják fejlesztéseiket. Ez magasabb tőkeköltségekhez és kevesebb termelő beruházáshoz vezet, ami negatívan befolyásolja a következő évek gazdasági teljesítményét.
Az aszályok gazdasági hatásainak alábecsülése azt jelenti, hogy a jelenlegi alkalmazkodási stratégiák és intézkedések nem feltétlenül elegendőek a jövőbeli kihívások kezelésére. Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint a jelenlegi kibocsátási trendek alapján valószínűleg túllépjük a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5 Celsius-fokos melegedést, és elérhetjük a 2 fokot is.
Schaffhauser Tibor figyelmeztetése szerint egy 2 fokkal melegebb világban az aszályok gazdasági hatásai megkétszereződnének. Ez azt jelentené, hogy a GDP-re gyakorolt hatás 5,2 százalékpontos lenne, a teljes kár elérhetné a 760 milliárd eurót, és 10,8 millió munkahelyet érintene.
Ez a prognózis rávilágít arra, hogy a klímaváltozás elleni fellépés nem csupán környezetvédelmi, hanem alapvető gazdasági érdek is. A hosszú távú károk elkerülése és a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében elengedhetetlen a klímacélok komolyan vétele és a hatékony adaptációs intézkedések bevezetése.
Bár léteznek eszközök, mint például a víztározók, a biztosítások vagy a termesztett növényfajták megváltoztatása, amelyekkel a gazdasági szereplők mérsékelhetik a veszteségeket, az alkalmazkodásnak is vannak korlátai. A kutatás hangsúlyozza, hogy a jelenlegi éghajlatra kialakított alkalmazkodási intézkedések már nem feltétlenül lesznek elegendőek a jövőben.
A károk az ágazatokon továbbgyűrűzve az élelmezés- és az energiabiztonságra is súlyos hatással lehetnek, ami további társadalmi és gazdasági kihívásokat generál. Ezért Schaffhauser Tibor szerint érdemes újragondolni a zöld átállás költségeit, mivel a klímacélok elérése összességében pénzben kifejezhető hasznot hajt a társadalomnak.
A számítások azt mutatják, hogy az elkerült veszteségek és az elért előnyök felülmúlják a fejlesztések költségeit, tagállamtól függően 1,4–4-szeres mértékben. Magyarország esetében például a számítások szerint 2,9-szerese lehetne a haszon a ráfordított költségnek, ami jelentős gazdasági megtérülést jelez a klímavédelembe fektetett forrásokból.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása