Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közleményben reagált a Déli körvasút fejlesztésével kapcsolatos európai számvevőszéki (ECA) vizsgálat ügyében felmerült vádakra. A hivatal határozottan cáfolta, hogy bármilyen jogszabályban rögzített feladatát elmulasztotta volna. A pénteki kormányzati tájékoztatón elhangzott állításokra válaszolva az ÁSZ hangsúlyozta, hogy az ECA vizsgálata során csupán technikai segítségnyújtóként vett részt, és a projekt körüli felelősség elsősorban a kormányzati szerveket terheli.
A pénteki kormányzati tájékoztatón a közlekedési és beruházási miniszter bejelentette az Európai Unió által finanszírozott Déli körvasút beruházásának azonnali felfüggesztését. A miniszter a döntést azzal indokolta, hogy a közbeszerzési eljárás során feltárt összejátszás miatt komolyan megkérdőjeleződött a projekt további folytatásának lehetősége. Az ajánlattételi folyamatot az Európai Számvevőszék (ECA) részletesen elemezte, és megállapításairól állítólag tíz hónappal korábban értesítette a magyar kormányt.
A tájékoztatón elhangzottak szerint, mivel az ECA az értesítéseit az Állami Számvevőszéken (ÁSZ) keresztül küldi meg, az ÁSZ-nak is tudnia kellett a problémákról, mégsem tett semmit. Vitézy Dávid tárcavezető kiemelte, hogy a közbeszerzési eljárás lezárulta után már csak néhány nagy állami ellenőrző szervnek, köztük az ÁSZ-nak van joga utólag megtámadni a közbeszerzést, a minisztériumnak viszont már nincs. Az ÁSZ erre reagálva közleményében kifejtette, hogy az ECA az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz projekt vizsgálatát 2026 nyarán zárta le, és annak záró levelét 2026. július 17-én küldte meg az érintett Nemzeti Fejlesztési Központnak és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságnak, valamint a technikai segítségnyújtóként részt vevő ÁSZ-nak.
Az Európai Számvevőszék (ECA) vizsgálata a Déli körvasút fejlesztését célzó, európai uniós forrásból megvalósuló projektet érintette. A vizsgálat során az ÁSZ technikai segítségnyújtóként működött közre, amiért az Európai Számvevőszék hivatalosan is köszönetet nyilvánított az ÁSZ-nak és a magyar hatóságoknak a kiváló együttműködésért. Az ECA a 2025. pénzügyi évre vonatkozó végleges jelentését 2026. október 8-án hozta nyilvánosságra, amelyben részletezte megállapításait.
Az ÁSZ álláspontja szerint az ECA megállapításokkal kapcsolatos érdemi teendője és a szükséges intézkedések meghozatala elsősorban a magyar kormánynak és annak releváns szerveinek feladata. Kiemelten említették a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Központot, amely a vizsgálat alanya volt. Az ÁSZ hangsúlyozta, hogy a magyar jogrendszerben az EU-s források felhasználásának elsődleges ellenőrzési feladata és felelőssége nem az ÁSZ-t terheli, hanem erre a célra külön kijelölt intézmények és ellenőrző hatóságok léteznek, amelyek felhatalmazással rendelkeznek ezen feladatok ellátására.
Az ÁSZ közleményében élesen bírálta azt az állítást, miszerint a kormánynak ne lenne joga Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulni az ügyben. A hivatal rámutatott, hogy a hatályos jogszabályok szerint számos állami szerv és miniszter jogosult ilyen lépésre. Ezek közé tartozik a kormányzati ellenőrzési szerv, a Magyar Államkincstár, valamint minden olyan szervezet, amely a közbeszerzéshez támogatást nyújt, vagy a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködik.
Továbbá, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, a közbeszerzésekért felelős miniszter, és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter is rendelkezik a közbeszerzés utólagos megtámadásának jogával. Az ÁSZ kiemelte, hogy az ECA vizsgálata 2026. júliusában zárult, és annak megállapításairól a kormány az ÁSZ-szal egyidejűleg értesült. Ennek fényében az ÁSZ megfogalmazta, hogy "Magyar Péter miniszterelnök tehát saját kormányának mulasztását kéri számon az Állami Számvevőszéken", utalva ezzel a felelősség kérdésére.
Az Állami Számvevőszék tájékoztatása szerint az Európai Számvevőszék megállapításait a hivatal kockázatkezelési folyamatai során alaposan értékeli. Ezeket az információkat figyelembe veszi éves ellenőrzési tervének meghatározása során is, biztosítva ezzel a jövőbeni ellenőrzések relevanciáját és hatékonyságát. Az ÁSZ ismételten aláhúzta, hogy nem hatósági szerv, és az EU-s források felhasználásával kapcsolatos elsődleges ellenőrzési feladata és felelőssége a jogszabályok alapján nem hozzá tartozik, hanem más, erre kijelölt intézmények hatáskörébe esik.
A Déli körvasút beruházásának felfüggesztése és az azt követő éles kommunikációs vita rávilágít a különböző állami szervek közötti felelősségi körök és hatáskörök pontos értelmezésének fontosságára. A helyzet további fejleményei várhatóak, különösen, mivel Magyar Péter ismét megszólalt Windisch László ÁSZ-elnökkel kapcsolatban péntek este, jelezve, hogy a párbeszéd folytatódik az érintett felek között.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása