{ "cim": "Budapesti újlakás-árak: Régiós összehasonlítás és befektetői lehetőségek", "bevezeto": "Az idei első negyedévben tovább emelkedtek az új építésű lakások árai Budapesten, megközelítve a 1,9 millió forintot négyzetméterenként. Egy friss elemzés Varsó és Bukarest piacával veti össze a magyar főváros helyzetét, feltárva az árkülönbségek okait és a befektetési lehetőségeket.", "cikk_html": "Az idei első negyedév végére az új lakások átlagos négyzetméterára Budapesten meghaladta az 1,9 millió forintot, ami 8 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Ez a jelentős árszint kiemelkedőnek számít a régióban, és felhívja a figyelmet a magyar főváros ingatlanpiacának dinamikájára. Egy friss elemzés Varsó és Bukarest piacával veti össze a magyar főváros helyzetét, feltárva az árkülönbségek okait és a befektetési lehetőségeket.Mi történt?Budapesten az új építésű lakások átlagos négyzetméterára elérte az 1,9 millió forintot az idei első negyedév végére.
Ezzel szemben Bukarestben a bruttó átlagár még az 1,3 millió forintot sem érte el, annak ellenére, hogy éves szinten több mint 10 százalékos drágulás volt tapasztalható. A lengyel fővárosban, Varsóban az új otthonok szerkezetkész állapotra vonatkozó átlagos négyzetméterára megközelítette az 1,7 millió forintot, míg Poznanban ez az érték 1,2 millió forint alatt maradt.Görög Áron, a Cordia értékesítési igazgatója rámutatott, hogy ezek a jelentős regionális árkülönbségek felkelthetik a magyar befektetők érdeklődését a határon túli piacok iránt.
Kiemelte a spanyolországi Costa del Solt is, ahol az átlagos négyzetméterár márciusban megközelítette a 2,6 millió forintot, közel 9 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi értéket. Fontos megjegyezni, hogy Spanyolországban a fejlesztők hagyományosan nettó árakat kommunikálnak, amelyekhez még hozzáadódik a 10 százalékos általános forgalmi adó.HáttérAz uniós összevetésben a magyar ingatlanárak nőttek a leggyorsabban 2015 óta, mintegy négyszeresére emelkedtek, ami hozzájárult a lakhatási válság elmélyüléséhez.
Ingatlanbefektetések esetén az árak mellett az elérhető bérleti díjak és a helyi bérleti piac sajátosságai is alapvető jelentőségűek a megtérülés szempontjából. A régiós összehasonlításban ezért kulcsfontosságú a bérleti hozamok vizsgálata is.Lengyelországban például az alacsonyabb négyzetméterárakhoz hasonló, vagy akár magasabb fajlagos bérleti díjak társulnak, mint Budapesten.
Ennek eredményeként az euróban számított bruttó bérleti hozam, figyelembe véve a kulcsrakész állapot eléréséhez szükséges további költségeket, 4,5–6 százalék között alakul. Bukarestben is kedvező, 5–6 százalékos bruttó bérleti hozam érhető el, ami vonzó belépési lehetőséget kínál az alacsonyabb újlakás-árak mellett.Az egyes lengyel városok között is jelentős eltérések mutatkoznak: Poznan erős ipari és logisztikai központként alacsony munkanélküliséggel és mérsékeltebb újlakás-árakkal jellemezhető.
Varsóban, mint az üzleti élet központjában, magasabb lakásárakkal, de stabil bérleti kereslettel számolhatnak a befektetők, ami kiegyensúlyozott befektetési környezetet teremt.Miért fontos?A régiós lakásár-különbségek megértéséhez több tényezőt is figyelembe kell venni, melyek közül az egyik legfontosabb a lakások átadási állapota. Varsóban például a fejlesztők hagyományosan szerkezetkész lakásokat kínálnak, ellentétben a magyar és román piaccal, ahol jellemzően kulcsrakész állapotban adják át az ingatlanokat.
Ez azt jelenti, hogy a vevőkre a vételáron felül további jelentős kiadások várnak a beköltözés előtt, ami befolyásolja a teljes költséget.A kivitelezési költségek Varsóban és Bukarestben negyedével-harmadával alacsonyabbak, mint Budapesten, míg a telekárak esetében fordított a helyzet. Varsóban a telekköltség több mint kétszer akkora tételt jelent a négyzetméterárban, mint a magyar vagy a román fővárosban, ami jelentősen hozzájárul a magasabb árakhoz.
Az adórendszerek közötti eltérések is befolyásolják az árakat: Magyarországon az új építésű lakásokra 5 százalékos áfa vonatkozik, Lengyelországban 8 vagy 23 százalék, Romániában pedig augusztustól 21 százalék.Görög Áron kiemelte, hogy az árakra a költségoldali eltéréseken túl az adminisztráció bonyolultsága, a kereslet eltérő erőssége és a vevőket támogató állami eszközök skálája is erőteljes hatással van. Hozzátette, hogy bár az általuk fejlesztett épületek technológiája alapvetően hasonló, és mindenhol teraszos lakásokat építenek, a lengyel vevők számára ennek kisebb a jelentősége, más szempontok dominálnak.KitekintésA szakember szerint a hatékony alaprajz iránti igény minden piacon egységesen erős, ugyanakkor a környezettudatosság és az energiatakarékosság kérdése kevésbé hangsúlyos a lengyel és román piacokon.
Budapesten és Bukarestben az egyre melegebb nyarak miatt növekszik a lakások hatékony hűtése iránti igény, ami Lengyelország északi területein nem jellemző. Érdekesség, hogy Lengyelország az Európai Unió tagállamai közül utolsóként, csak idén vezeti be a többlakásos épületek energiahatékonysági osztályozását.Szakértők várakozásai szerint ez a lépés arra ösztönözheti a befektetőket, hogy megszabaduljanak a régi, energiapazarló lakásoktól, és helyettük új építésű, energiahatékony ingatlanokat keressenek, ami felélénkítheti a piacot.
Összességében valamennyi vizsgált piacon egységes trend rajzolódik ki: a vevői igények egyre inkább a magasabb minőség, a jobb felszereltség és a többletszolgáltatások, mint például a közösségi terek, irodák, lounge-ok vagy gasztrobárok felé tolódnak el.", "meta_leiras": "Budapesten
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása