Az úgynevezett aranykonvojügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) legfrissebb tájékoztatása szerint immár öt személyt hallgattak ki gyanúsítottként. Az érintettek között a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatóján és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) egyik vezetőjén kívül három rendőr is található.
A három rendőrt hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével gyanúsítják, míg a korábban megnevezett TEK-vezetőt jogellenes fogva tartással vádolják. Az ügyészség kiemelte, hogy eddig egyik gyanúsított esetében sem került sor személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés indítványozására.
Az ügy előzményei 2026. március 5-ére nyúlnak vissza, amikor a Terrorelhárítási Központ és a titkosszolgálat az M3-as autópályán feltartóztatott egy ukrán pénzszállítmányt. A hatóságok a gépjárművekből jelentős mennyiségű, több tonna aranyat és készpénzt foglaltak le, amelynek pontos értéke nem került nyilvánosságra.
A szállítmányt kísérő személyeket ezt követően napokig jogellenesen tartották fogva, ami az ügy egyik központi eleme. A kontroll.hu portál értesülései szerint a fogva tartás során a sértettek sanyargatása is felmerült, ami súlyosbító körülményként szerepel a vádakban.
Korábban az ügyben Hajdu János, a TEK egykori vezetője volt az egyetlen ismert gyanúsított. Őt hétrendbeli, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogva tartás bűntettével gyanúsította meg az ügyészség. Hajdu János tagadta a bűncselekmény elkövetését, panaszt tett a gyanúsítás ellen, és szabadlábon védekezik az eljárás során.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2026. október 2-án vonta saját hatáskörébe az aranykonvojügy nyomozását, ezzel jelezve az ügy kiemelt jelentőségét és komplexitását. A nyomozás során derült fény az újabb gyanúsítottakra, akik között a rendőrség tagjai is szerepelnek.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség már 2026 júliusában közölte a három rendőrrel a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének gyanúját. Ez a gyanúsítás kiegészíti a korábbi, jogellenes fogva tartásra vonatkozó vádakat, és újabb dimenzióval bővíti az ügyet.
Az ügyészség tájékoztatása szerint a jogellenes fogva tartás bűntette miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban történt meg a most nyilvánosságra hozott öt személy gyanúsítotti kihallgatása. A kihallgatások során gyűjtött információk alapján folytatódik a nyomozás, amelynek célja a teljes körű tényállás feltárása.
Az aranykonvojügy kiemelten fontos, mivel magas rangú rendvédelmi és titkosszolgálati vezetőket érint, ami komoly kérdéseket vet fel az állami szervek működésével kapcsolatban. A jogellenes fogva tartás és a közokirat-hamisítás vádja súlyos bűncselekményekre utal, amelyek alááshatják a közbizalmat.
A gyanúsítottak között szereplő Terrorelhárítási Központ főigazgatója és az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik vezetője, valamint a rendőrök részvétele rávilágít arra, hogy az ügy nem csupán egy egyszerű bűncselekmény, hanem potenciálisan rendszerszintű problémákra is utalhat. Az ilyen esetek alapos kivizsgálása elengedhetetlen a jogállamiság fenntartásához.
Magyar Péter miniszterelnök botrányosnak nevezte azt a tényt, hogy az ügyészség eddig csak az általa „kisrendőröknek” nevezett személyeket hallgatta ki és gyanúsította meg az ügyben. Ez a kijelentés politikai dimenziót is ad az eljárásnak, és felhívja a figyelmet a felelősségi lánc felsőbb szintjeire.
Az aranykonvojügy nyomozása továbbra is folyamatban van, és az ügyészség tájékoztatása szerint a további lépések a kihallgatások és a bizonyítékok elemzése alapján várhatók. Mivel eddig senkit sem tartóztattak le, a gyanúsítottak szabadlábon védekezhetnek, ami befolyásolhatja az eljárás menetét.
Az ügy kimenetele jelentős hatással lehet a magyar rendvédelmi és titkosszolgálati szervek megítélésére, valamint a jogállamiságba vetett bizalomra. A nyilvánosság és a politikai szereplők fokozott figyelemmel kísérik az eseményeket, várva a teljes körű igazság feltárását és a felelősök elszámoltatását.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása