Az amerikai pénzügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy legfeljebb 6 milliárd dollár értékben vásárol vissza államkötvényeket a piaci likviditás fenntartása érdekében. Ez a lépés azonban nem felelt meg a befektetői elvárásoknak, ami negatív piaci reakciókat váltott ki. Ennek következtében a hosszú lejáratú államkötvények hozamai tovább emelkedtek, ahogy arról a CNBC is beszámolt.
A bejelentett visszavásárlási művelet volumene a korábbi 2 milliárd dolláros keretösszeg háromszorosát teszi ki. Scott Bessent pénzügyminiszter augusztus 19-én jelezte, hogy a tárca legalább duplájára emeli a forgalomban lévő értékpapírok visszavásárlási volumenét. A minisztérium azt is közölte, hogy a jövőbeni hasonló műveletek keretösszege legalább 4 milliárd dollár lesz, a tényleges visszavásárlásokra pedig csütörtökön kerül sor egy húszperces aukció keretében.
A lépés hivatalosan a 10 és 20 éves lejáratú államkötvények piacának likviditását hivatott biztosítani. Ugyanakkor sokan úgy értékelték, hogy ez egy kísérlet a hozamok féken tartására, mivel azok a 2008-as pénzügyi válság óta nem látott szintekre emelkedtek. A tízéves referenciahozam szerdán 4,841 százalékra, a húszéves 5,314 százalékra kúszott fel, míg a harmincéves áttörte a pszichológiailag fontos 5,3 százalékos szintet.
A piac csalódottan fogadta a 6 milliárd dolláros bejelentést, mivel a befektetők 6 és 10 milliárd dollár közötti keretre számítottak, így az összeg a várakozások alsó határán maradt. Robert Tipp, a PGIM Credit globális kötvénystratégiai vezetője szerint a pénzügyminisztérium hatalmas mennyiségű értékpapírt bocsát ki, és a hozamgörbe hosszú végét próbálja kontrollálni egy olyan művelettel, ami a nagy egész tekintetében nem feltétlenül számottevő.
A kötvényhozamok emelkedése mögött több tényező is meghúzódik. Az amerikai államadósság nemrég átlépte a 40 ezer milliárd dollárt, emellett a vámok és az iráni háború miatti inflációs félelmek is felerősödtek, a nyersolaj ára pedig szerdán meghaladta a hordónkénti 100 dollárt. Mindezek mellett az idei államkötvény-kibocsátás 11,8 százalékkal bővült 2025-höz képest, ami további kínálati nyomást jelent a piacon.
A hosszú lejáratú hozamok emelkedése komoly aggodalmakat vet fel a gazdaság stabilitásával kapcsolatban, különösen, hogy a 2008-as válság óta nem látott szintekre jutottak. A felgyorsított visszavásárlásoknak neves kritikusai is akadnak, akik megkérdőjelezik az ilyen beavatkozások hosszú távú hatékonyságát. Stanley Druckenmiller, a Duquesne Family Office vezetője, aki Bessent egykori mentora is, a Wall Street Journalban megjelent véleménycikkében figyelmeztetett.
Druckenmiller szerint, ha a piacok elhiszik, hogy a kincstár egy adott árszintet véd, akkor minden hozamemelkedés a hivatalos elszántság próbájává válik. Ez azt eredményezi, hogy a műveleteknek egyre nagyobbra kell nőniük a tesztelés átvészeléséhez. A fundamentumokkal szembemenő árvédelem mindig kudarcot vall, a kérdés csupán az, hogy a kormányzat mennyit költ el, mielőtt meghátrálna – állította a szakértő.
A pénzügyminisztérium manőverezése közben a Fed élén álló Kevin Warsh elnök a piaci folyamatokba való csekélyebb beavatkozás mellett érvel. Ez a nézet eltérhet a kincstár jelenlegi stratégiájától, amely aktívabb szerepet vállal a piaci likviditás és hozamszintek befolyásolásában. A jegybank egy hét múlva kamatdöntés előtt áll, amelytől a kereskedők kamatemelést várnak, ami tovább befolyásolhatja a kötvényhozamokat.
Anil Kashyap, a Chicagói Egyetem közgazdásza szerint a szavak helyett a tettek számítanak. Ebben az esetben a tettek a fiskális politika vagy a kamatok irányának megváltoztatását jelentik, ami alapvető hatással van a gazdaságra és a pénzügyi piacokra. A piaci szereplők figyelme a jövőbeni kormányzati és jegybanki lépésekre irányul, amelyek meghatározhatják a hozamok további alakulását és a gazdasági stabilitást.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása