A mesterséges intelligencia (MI) fejlesztése terén az Egyesült Államok és Kína vált a két legfőbb globális központtá, intenzív versenyfutásba kezdve a technológiai dominanciáért. Ez a versengés nem csupán gazdasági, hanem politikai jelentőséggel is bír, különösen az amerikai félidős választások közeledtével. Mindkét ország eltérő stratégiával, de hasonló erővel igyekszik felgyorsítani az MI-technológia fejlődését.
Az amerikai gazdaság lendületét jelentősen befolyásolja a mesterséges intelligencia, ami a kampánytémák között is kiemelt helyet kap. Az amerikai tőzsdei cégek, mint a Microsoft, az Oracle, a Meta, az Amazon és a Google, hatalmas összegeket fektetnek adatközpontokba és egyéb MI-infrastruktúrába, amit a „hyperscaler capex” kifejezés ír le. Ez a beruházási őrület esetenként meghaladja a vállalatok cash-flow-ját, de Takács András, az Equilor Befektetési Zrt. részvényelemzője szerint a versengés jellege várhatóan fennmarad. Az ágazat GDP-arányosan és a beruházásokon belül is kiemelkedő fontosságú.
Eközben felmerült az úgynevezett „mesterséges lassulás” igénye is az Egyesült Államokban, melynek célja az MI-vel járó kockázatok, például a kiberbiztonsági fenyegetések mérséklése. A technológiai beruházási boomnak vannak nyertesei is, elsősorban amerikai cégek, mint az Nvidia, a Micron és a SanDisk, de országos szinten az ázsiai beszállítók is jelentős haszonélvezői a folyamatnak.
Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború a legfejlettebb ágazatokban, így az MI-ben, a félvezetőiparban és a felhőszolgáltatásokban zajlik. Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke szerint az USA Kínát ellenségként kezeli, melyet le kell győzni, bár a globális cégek árnyaltabban viszonyulnak ehhez. Kína célja nem csupán a vásárlás, hanem a tanulás, másolás és olcsóbb, hasonló színvonalú termékek gyártása, ami évtizedek óta jellemző stratégiája.
Mindkét nagy gazdaság stratégiai célja a teljes függetlenség elérése egymástól, miközben a meghatározó termékek terén a legjobbat akarják nyújtani. Kína 100 százalékos önellátásra törekszik a beszállítói oldalon, miközben termékeit értékesíteni is kívánja. Az USA inkább külső beszállítókra számít, de a kínaiakra nem, bár ezt a dilemmát harmadik országok bevonásával próbálják feloldani.
Az európai álláspont Kínával szemben barátságosabb, de Orbán Krisztián, az Oriens partnere szerint ez hátrányos helyzetbe hozhatja a kontinenst. Az autóipar példája jól mutatja ezt: az európai lobbi a kínai piac megtartása érdekében vámok bevezetése ellen érvelt, miközben Kínának egyre kevésbé van szüksége európai autókra. Az európai belső égésű motorok kivezetése és a kvóták alkalmazása az autóipar leépüléséhez vezethet.
Az EU kritikusai szerint a zöldítési törekvések mellett szükség lenne védővámokra azokkal szemben, akik máshol gyártanak és nem elég zöld szemléletűek. Orbán Krisztián kiemelte, hogy Kína lendülete, amely eddig Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában érvényesült, most a fejlett Nyugatot is elérte. A kínai siker szimbóluma az autóipar, ahol egy év alatt mintegy 500 új autótípust vezettek be, állami finanszírozással támogatva az innovációt. Ez a gyors fejlődés és az állami támogatásokkal dömpingáron piacra kerülő termékek komoly kihívást jelentenek az európai ipar, például a német autóipar számára.
A mesterséges intelligencia versenyének kulcskérdése, hogy ki lesz az általános intelligencia első számú fejlesztője. A fő szereplők között szerepel az Anthropic (Claude), az xAI (Grok), a Google (Gemini), az OpenAI (GPT-modellek) és a Meta (Meta Muse AI). Ács Zoltán szerint jelenleg az amerikai Anthropic tűnik befutónak, amelynek legújabb technológiáját, a Claude Fable 5-öt már tesztelik a legnagyobb amerikai cégek és hivatalok.
A kínai cégek folyamatosan „desztillálják” az amerikai megoldásokat, azaz felhasználják azokat a saját MI-fejlesztéseikhez. Bár ez 5 százalékos hátrányt jelenthet a teljesítményben, az alacsonyabb ár ezt kompenzálja a felhasználók számára, ahogy a DeepSeek példája is mutatja. Az amerikaiak tartanak a kínai eszközöktől, de azok olcsósága miatt mégis használják őket.
Az MI-szolgáltatások költségét a „token” méri, és ezen a téren Kína elképesztő aránytalanságokkal vezet, jelentősen alacsonyabb áron kínálva szolgáltatásait. Az amerikai cégek nem akarják teljesen megszakítani a kapcsolatot a kínai vállalatokkal, mert az Nvidia álláspontja szerint az eladások korlátozása arra ösztönözné Kínát, hogy saját technológiát fejlesszen ki, ami hosszú távon nehezítené a lemaradásban tartásukat.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása