Az amerikai gazdaság helyzete és a közelgő félidős választások közötti összefüggéseket elemezték szakértők a Telex Elektor című műsorának október 4-i felvételén. A Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája, Móró Tamás és a K&H vezető elemzője, Németh Dávid egyaránt arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok gazdasága és társadalma egyre inkább kettészakad. Különösen a mesterséges intelligencia körüli beruházások, valamint az infláció hatása érinti súlyosan az alacsonyabb jövedelmű rétegeket, akik jelentős részét képezik Donald Trump szavazótáborának.
A Republikánus Párt jelentős kihívásokkal néz szembe a november 3-i félidős választásokon, mivel Donald Trump elnökségének második szakasza számos szempontból népszerűtlen. A gazdaság állapota kulcsfontosságú tényező a választók döntésében. Móró Tamás kiemelte, hogy bár a GDP-növekedés papíron 2-3 százalék körül mozog, a részletesebb adatok vegyes képet mutatnak.
A gazdasági növekedést elsősorban a mesterséges intelligencia (MI) szektor beruházásai hajtják, amelyek dinamikusan fejlődnek. Ezzel szemben azonban számos más gazdasági ágazat gyengélkedik, például a lakásépítések száma csökken, és a gyártás is visszaesett a legtöbb iparágban. Trump korábbi ígéretei ellenére a korábban elvándorolt gyárak nem tértek vissza az Egyesült Államokba.
Az infláció üteme meghaladja a reálbérek emelkedését, ami tovább rontja a lakosság anyagi helyzetét. Az iráni konfliktus miatt emelkedő dízelárak is hozzájárulnak az inflációs nyomáshoz. Mindezek következtében a fogyasztói bizalmi index a koronavírus-járvány idején tapasztalt mélypontra süllyedt, jelezve a lakosság növekvő aggodalmát a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban.
Németh Dávid elemzése szerint a gazdasági nehézségek különösen az alacsonyabb végzettségű és jövedelmű csoportokat sújtják, akik hagyományosan Trump szavazótáborának magját alkotják. A megtakarítási ráta folyamatosan csökken, ami azt jelenti, hogy az amerikaiak egyre kevesebbet tudnak félretenni. A legszegényebbek körében ez már megélhetési problémákat okoz, mivel fizetésük nem fedezi kiadásaikat.
Aggasztó jelenség a hitelkártya-adósságok törlesztésére képtelenek számának növekedése. Az amerikai társadalom egyre polarizáltabbá válik: míg az MI-szektorban, különösen az adatközpont-beruházásokhoz hardvert szállító cégek és befektetőik jelentős nyereséget realizálnak, addig az alacsonyabb hozzáadott értékű ágazatokban nem keletkeznek új munkahelyek. Ez a jelenség tovább mélyíti a társadalmi és gazdasági szakadékot.
A mesterséges intelligencia körüli beruházások, bár pörgetik az amerikai gazdaságot és tőzsdét, az átlagemberek számára egyelőre inkább hátrányokkal járnak. Az MI-cégek hatalmas tőkeigénye miatt kibocsátott kötvények felhajtják a kamatköltségeket, és elszívják a pénzt az államkötvények elől, megnehezítve a szövetségi állam finanszírozását. Emellett az adatközpontok rendkívül magas energiaigénye növeli a rezsiköltségeket, és a nagyméretű, zajos létesítmények rendkívül népszerűtlenek a lakosság körében; az emberek 70 százaléka nem szeretne ilyet a közelébe.
Ez a gazdasági megosztottság jelentős politikai feszültségeket szül. Bár a Trump-kormányzat az MI-fejlesztések felpörgetését és a technológiai verseny megnyerését tűzte ki célul, helyi szinten republikánus politikusok is kampányolnak az adatközpontok építésének korlátozásáért, reagálva a lakossági ellenállásra. Ez a kettős stratégia rávilágít a technológiai fejlődés és a társadalmi elfogadás közötti ellentmondásra.
Trump kereskedelmi konfliktusai és az Irán elleni háború tovább rontják az amerikai gazdaság helyzetét, miközben az MI-fejlesztések makrogazdasági hatékonyságnövelő hatása csak évek múlva válhat érezhetővé. Mindezek tükrében az elnök az "osztogatás" ígéretével igyekszik meggyőzni a választókat arról, hogy az ő vezetése alatt javulna a gazdaság.
Az 5000 dolláros, minden amerikainak ígért csekk, amennyiben a republikánusok nyerik a félidős választásokat, egyértelműen a választói bázis megnyerését célozza. Ez az ígéret, bár hatalmas összegről van szó, Móró Tamás szerint nem reális, mivel az amerikai költségvetésben nincs fedezet ekkora egyszeri juttatásra. Amennyiben hitelből finanszíroznák, az az amerikai államkötvények piacának összeomlásához vezetne.
Bár az 5000 dolláros csekk valószínűleg nem valósul meg, kisebb mértékű osztogatásokra számítani lehet a jövőben. Az elemzők szerint ez az eszköz tartósan beépülhet az amerikai politikai eszköztárba, mint a választók megnyerésének egyik módja. Ez a tendencia hosszú távon befolyásolhatja az amerikai gazdaságpolitikát és a költségvetési fegyelmet.
A gazdasági elemzés október 4-én készült, így nem tartalmazza Donald Trump és Vlagyimir Putyin október 9-i megállapodását. Ez az egyezség lehetővé tenné az orosz dízel amerikai piacon való megjelenését, mentesítve az oroszokat bizonyos gázolaj-szállítási szankciók alól. Ez a fejlemény potenciálisan befolyásolhatja a dízelárak alakulását és az inflációt, de a beszélgetés idején még nem volt ismert.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása