Az amerikai politikai élet kulcsfontosságú eseménye közeleg november 3-án, amikor is a félidős választásokon az amerikaiak ítéletet mondhatnak Donald Trump elnökségének első feléről. Az Elektor című műsor október 4-i felvételén, az Átriumban szakértők elemezték a választások tétjét. Kiemelték Trump úgynevezett "ki nem kényszerített hibáit", a gazdasági menedzser imázsának meggyengülését, valamint a Demokrata Párt belső küzdelmeit. A beszélgetésen Feledy Botond, Tábor Áron és Tóth Gergely osztotta meg gondolatait Simor Dániel moderálásával, rávilágítva a kultúrharcos témákról a megélhetési kérdésekre áthelyeződő fókuszra, melyek mostanra felülírják a korábbi prioritásokat.
A november 3-i félidős választásokon az amerikai szövetségi képviselőház teljes létszámát, valamint a szenátusi helyek egyharmadát újraválasztják. Ez a választás hagyományosan az elnöki ciklus félidejénél ad lehetőséget a választóknak, hogy véleményt nyilvánítsanak a regnáló elnök és pártja teljesítményéről. Jelenleg mindkét kongresszusi kamarában a Republikánus Párt rendelkezik többséggel, ám a választások előtt a helyzet bizonytalan. Tábor Áron, az ELTE oktatója szerint az országos felmérések 8-10 százalékos demokrata előnyt mutatnak a képviselőházi szavazatok tekintetében, ha a választók preferenciáját vizsgáljuk a pártok között. Ez az előny valószínűsíthetővé teszi, hogy a képviselőház a demokraták kezébe kerül.
Ugyanakkor a szenátus sorsa bonyolultabbnak ígérkezik, mivel ott több, hagyományosan republikánusoknak kedvező államban is zajlanak választások, amelyek kimenetele kevésbé egyértelmű. Tóth Gergely, a Telex szerzője rámutatott, hogy a kampány kezdetén még a szenátus republikánus megtartása tűnt biztosabbnak. Azonban egy "ki nem kényszerített hiba" Donald Trump részéről, mint például az iráni háború emlegetése, bizonytalanná tette a korábban stabilnak vélt, republikánusok felé hajló államok kimenetelét, ami jelentősen befolyásolhatja az összképet.
A félidős választások tétje és jelentősége abban is megmutatkozik, hogy bár az elnök hatáskörébe tartozik bizonyos döntések meghozatala, például egy háború megindítása, annak finanszírozása már a kongresszusi többségtől függ. Egy demokrata többségű képviselőház esetén az elnök költéseit sokkal szigorúbban ellenőriznék, ami jelentős korlátokat szabhatna a végrehajtó hatalomnak. Feledy Botond, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatója azonban felhívta a figyelmet arra, hogy Donald Trump elnöksége alatt jelentős mértékben elnöki rendeletekkel kormányzott, gyakran megkerülve a kongresszust.
Ennek következtében az elmúlt két évben elfogadott törvények száma rekordalacsonyra esett, ami az elnöki hatalom kiterjesztett használatát jelzi. Az elnöki rendeletek tömeges alkalmazása azt is jelenti, hogy még egy esetleges rossz republikánus szereplés a választásokon sem változtatna alapjaiban az elnök kormányzási stílusán, mivel továbbra is képes lenne a kongresszus megkerülésével cselekedni bizonyos területeken.
A választások fontosságát tovább növeli a Demokrata Párton belüli dinamika is. A szenátusi előválasztásokon több érdekes, új, progresszív jelölt is sikeresen szerepelt, ami a párt mainstream és baloldali, progresszív irányvonala közötti küzdelmet tükrözi. Tábor Áron szerint bár a progresszívek áttörése egyes szavazói rétegeket megnyerhet, másokat elidegeníthet a párttól, ami komoly stratégiai kihívást jelent a párt számára. Hozzátette, hogy sok államban az extrém baloldali jelölteket a választók kivetették magukból, ami azt mutatja, hogy nem kell országosan egy egységes stratégiát alkalmaznia a pártnak.
Tóth Gergely szerint sem szabad az amerikai politikát egységes országos jelenségként értelmezni, hiszen államonként eltérőek a prioritások és a választói preferenciák. Feledy Botond hangsúlyozta, hogy a kultúrharcos témák egyre kevésbé mozgatják meg az embereket, helyüket a megélhetési kérdések és a tények veszik át, amelyek mostanra felülírják a korábbi politikai narratívákat. Ez a változás különösen érzékeny pontja Donald Trumpnak, akinek korábban "top gazdasági menedzser" imázsa volt, ami korábbi választási sikereiben is segítette őt. A jelenlegi felmérések azonban azt mutatják, hogy a választók nagymértékben elégedetlenek a gazdasági helyzettel, ami kulcsfontosságú mutató lehet a novemberi eredmények szempontjából, és alááshatja Trump korábbi gazdasági hitelességét.
A félidős választások eredménye kritikus jelzés lesz a Republikánus Párt és Donald Trump jövőjére nézve. Feledy Botond szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy sikerül-e megtartani a 2016-ban létrejött széles Trump-koalíciót, amely a korábbi elnöki győzelméhez vezetett. Ennek a koalíciónak a szélei jelenleg erősen inognak, és korántsem biztos, hogy a párt ismét össze tudja hozni ezt a sokszínű támogatói bázist a jövőbeni választásokra.
Az elégedetlenség a gazdasági kérdésekkel, valamint a kultúrharcos témák háttérbe szorulása a megélhetési problémákkal szemben, jelentősen befolyásolhatja a választók döntését. Az eredmények megmutatják, hogy a gazdasági teljesítmény és az elnöki döntések mennyire írják felül a korábbi politikai narratívákat, és milyen irányba terelik az amerikai politikát a következő időszakban, akár a 2024-es elnökválasztás felé vezető úton.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása