Svájc gleccserei példátlan ütemben vesztik el jégtömegüket, ami komoly aggodalomra ad okot a tudósok körében. Az elmúlt öt évben az ország a gleccserjégének közel egyötödét, pontosabban 19,4 százalékát veszítette el, és az olvadás sebessége továbbra is rendkívül gyorsnak bizonyul. Ez a drámai változás rávilágít az Alpokban zajló klímaváltozás súlyosságára és annak hosszú távú következményeire.
A legfrissebb éves gleccsermonitoring adatai szerint 2026 első nyolc hónapjában a svájci gleccserek jégtérfogata további 5,5 százalékkal csökkent. Ez az érték csupán kevéssel marad el a 2022-ben regisztrált rekordmértékű olvadástól, ami azt jelzi, hogy a helyzet nem javul, sőt, stabilan kritikus szinten marad. A 2021 óta eltelt időszakban összesen már közel egyötödével zsugorodott a gleccserek jégtömege, ami rendkívül rövid idő alatt bekövetkezett jelentős veszteség. Az egyes gleccserek átlagos vastagsága idén 2,5 és 4 méter közötti mértékben csökkent, ami szabad szemmel is jól látható változásokat eredményez a hegyvidéki tájban.
A kutatók egyre gyakrabban figyelnek meg egy újfajta jelenséget is: a gleccserek nem csupán a széleiken húzódnak vissza, hanem belülről is szétesnek. Ezt a folyamatot a jég alatt futó vízfolyások okozzák, amelyek üregeket alakítanak ki a jégtestek belsejében, destabilizálva azok szerkezetét. Ez a belső bomlás tovább gyorsítja az olvadást és hozzájárul a gleccserek gyors eltűnéséhez.
Európa a globális átlagnál körülbelül kétszer gyorsabban melegszik, és ezen belül az alpesi térségek mutatják a leglátványosabb és leggyorsabb átalakulást. Az emelkedő hőmérséklet és a csapadékviszonyok megváltozása közvetlenül befolyásolja a gleccserek fennmaradását. A 2026-os április és szeptember közötti időszak Svájcban a mérések 1864-es kezdete óta a legmelegebb és egyben a legszárazabb volt, ami tovább súlyosbította a gleccserek állapotát. A rendkívüli időjárási körülmények, mint a hosszan tartó hőség és a csapadékhiány, felgyorsítják a jégtömeg zsugorodását, mivel kevesebb hó és jég képződik télen, és több olvad el nyáron.
A változás mértékét jól illusztrálja a Griess-gleccser esete, amely mindössze húsz év alatt elveszítette területének 99 százalékát. Ez a példa drámaian szemlélteti, hogy milyen gyorsan képesek eltűnni a gleccserek a felgyorsult klímaváltozás hatására. Az egykor hatalmas jégtömegek mára alig felismerhető maradványokká zsugorodtak, ami súlyos ökológiai és hidrológiai következményekkel jár.
Matthias Huss, az ETH Zürich glaciológusa hangsúlyozta, hogy az elmúlt években az olvadás üteme ugrásszerűen felgyorsult. Számos gleccser már gyakorlatilag széteső állapotban van, ami azt jelenti, hogy nem csupán zsugorodnak, hanem szerkezetileg is bomlanak, ami visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. A szakértő szerint a jövőben még súlyosabb olvadásra kell számítani, amennyiben a globális felmelegedés tendenciája nem fordul meg.
Az Alpok gleccsereinek gyors eltűnése nem csupán egy lokális probléma, hanem a globális klímaváltozás egyik legszembetűnőbb jele. A svájci adatok riasztó képet festenek a hegyvidéki ökoszisztémák jövőjéről, és sürgős intézkedésekre hívják fel a figyelmet a káros folyamatok lassítása érdekében. A gleccserek eltűnése hatással van a vízellátásra, az energiatermelésre és a turizmusra is, így a probléma megoldása számos ágazat számára kulcsfontosságú.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása