A Supp.li nevű magyar startup, amely a hazai kistermelőket kötötte össze vendéglátóipari és kiskereskedelmi partnerekkel, 2016-ban alakult. A cég 2019-től jelentős állami befektetéseket kapott, árbevétele látványosan nőtt, de nyereségessé nem vált. A vállalkozás felszámolása 2025-ben indult meg, több tucat kistermelőt hagyva fizetetlenül, miközben az állami tőkealapok hitelezői igénye prioritást élvez.
A Supp.li Kft. pénzügyi ellehetetlenülése 2025-re vált nyilvánvalóvá, ekkor indult meg a felszámolási eljárás. A hitelezők több mint 1 milliárd forint értékben jelentettek be igényt, melyből 920 millió forint a cégben részesedéssel rendelkező két állami tőkealapot illeti meg. Ezzel szemben mintegy 200 millió forinttal tartozik a cég a beszállítóinak, azaz magyar kistermelőknek és családi manufaktúráknak.
Ez az összeg több tucat vállalkozás között oszlik meg, az egyedi tartozások 200 ezer és 18 millió forint között mozognak. Ezek az összegek, bár elsőre nem tűnnek óriásinak, sok kistermelő számára létfontosságúak, és kiesésük jelentős nehézségeket okoz, egyes esetekben akár a cég túlélését is megkérdőjelezi. A felszámolás jelenleg is zajlik, és egyre világosabbá válik, hogy a károsult kistermelők valószínűleg nem számíthatnak kártalanításra.
A Supp.li 2016-ban jött létre azzal a céllal, hogy a hazai kistermelőket összekapcsolja éttermekkel és séfekkel. 2019 körül az alapítók felismerték, hogy a hosszú távú fenntarthatósághoz szélesebb körű értékesítési csatornákra van szükség, így a kiskereskedelmi szektor felé is nyitottak. Balog Zsolt alapító szerint a Supp.li célja az volt, hogy a magyar kistermelőket logisztikai, minőségi és adminisztrációs szempontból kompatibilissé tegye a modern kiskereskedelemmel, egyedi szoftverek és platformok segítségével.
A Hiventures állami kockázatitőke-alapkezelő 2019-ben szállt be befektetőként, több körben, százmillió forintos nagyságrendű összegekkel támogatva a céget. A Hiventures indoklása szerint a befektetési döntések alapját részletes kockázatkezelési, jogi és piaci vizsgálatok képezték, figyelembe véve a piaci potenciált és a növekedési lehetőségeket. Az újabb befektetési körök szerződésben rögzített célokhoz és mérföldkövek eléréséhez voltak kötve.
Az állami befektetés után a Supp.li valóban dinamikus fejlődésnek indult: árbevétele a 2018-as 5 millió forintról 2024-re 690 millió forintra nőtt, 2021-ben pedig a legnagyobb növekedést regisztrálta. A cég az ország egyik legnagyobb kistermelői disztribútorává vált, partnerségre lépett nagy kiskereskedelmi láncokkal, mint az Auchan, Tesco és Kifli.hu, bővítette logisztikai kapacitásait és előkészítette a cseh, illetve osztrák piacra lépést. A gyors növekedés azonban jelentős költségnövekedéssel járt, ami ahhoz vezetett, hogy a cég a 2018-as 2,4 millió forintos profit után 2019-ben már 53 millió forintos veszteséget termelt, és a későbbi években sem tudott nyereségessé válni.
A Supp.li esete rávilágít az állami tőkebefektetések kockázataira és következményeire, különösen, ha a projekt végül sikertelen. Az állam közpénzből fektetett be egy olyan startupba, amelynek célja a hazai, minőségi élelmiszert előállító kistermelők piacra jutásának segítése volt. Ez a szektor mind az előző, mind a jelenlegi agrárgazdasági kormányzat szerint kiemelt támogatást érdemelne a magasabb hozzáadott érték felé történő elmozdulás érdekében.
A cég csődje azonban több tucat kistermelőt károsított meg, akik most fizetetlenül maradtak. Bár az államnak törvényileg nincs kötelezettsége a kártalanításra, a Bászna Gabona esete korábban példát mutatott arra, hogy a kormány beavatkozhat és kifizetheti a bajba jutott cégek felé fennálló számlákat. A Supp.li esetében azonban az Orbán-kormány és a kapcsolódó mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek elzárkóztak a helyzet megoldásától.
A Supp.li története egyfajta tanulságos példája az állami tőkebefektetéseknek, ahol egy alapvetően szimpatikus és támogatható üzleti ötlet rossz véget ért. Az állami tulajdonlás és a szabályozási környezet is hozzájárult a kialakult helyzethez. A végeredmény az lett, hogy éppen azok a gazdasági szereplők, a kistermelők, húzták a rövidebbet, akiket a kormányzat elvileg támogatni kíván.
A jelenlegi kormány egyelőre nem reagált arra, hogy tervez-e bármilyen lépést a károsult kistermelők megsegítésére. A helyzet hosszú távon alááshatja a bizalmat az állami befektetések és a kistermelőket segítő programok iránt, és kérdéseket vet fel az állami szerepvállalás felelősségével kapcsolatban a magánszektorban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása