Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatában alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria egy korábbi döntését, amely egy internetes hírportál újságírójának ügyében született. Ez a jelentős ítélet a sajtószabadság alkotmányos védelmének fontosságát hangsúlyozza, különösen az oknyomozó újságírás gyakorlása során felmerülő jogi dilemmák kezelésében. Az Ab döntése iránymutatást adhat a jövőbeni hasonló esetek elbírálásához, megerősítve az alapjogok korlátozásának szigorú alkotmányos feltételeit.
2015 augusztusában egy internetes hírportál munkatársa tényfeltáró cikk elkészítése céljából kirgiz állampolgárnak adta ki magát, és csatlakozott a Magyarország déli államhatáránál érkező menekültekhez. Az újságíró azért választotta ezt a szokatlan módszert, mert abban az időszakban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nem biztosított lehetőséget a sajtó képviselőinek, hogy belépjenek a harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló intézményekbe, és onnan tudósítsanak. Az újságíró célja az volt, hogy hiteles, első kézből származó információkkal szolgáljon a közvéleménynek a migrációs helyzetről és a menekültek tapasztalatairól.
Az újságíró tevékenységét a hatóságok közokirat-hamisításnak és hatóság félrevezetésének vétségének minősítették. Álláspontjuk szerint ezekre a cselekményekre nem alkalmazható a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény speciális szabálya, amely bizonyos esetekben enyhébb elbírálást tenne lehetővé az újságírói munkával összefüggő jogsértések esetén. Az elsőfokú bíróság az indítványozót megrovásban részesítette, melyet a másodfokú bíróság, majd a Kúria is helybenhagyott, ezzel megerősítve a büntetőjogi felelősség megállapítását.
Az indítványozó, azaz az újságíró, ezt követően az Alkotmánybírósághoz fordult, azzal érvelve, hogy a bíróságok a sajtószabadságról szóló törvényt nem az Alaptörvényben biztosított szólás- és sajtószabadsághoz való joggal összhangban értelmezték. Kifogásolta továbbá, hogy a korábbi bírósági döntések során elmulasztották elvégezni az alapjog korlátozásának alkotmányosságához előírt szükségesség és arányosság tesztet. Ez a teszt alapvető fontosságú annak megállapításában, hogy egy alapjog korlátozása – mint például a sajtószabadság esetében a büntetőjogi felelősségre vonás – legitim és indokolt-e egy demokratikus társadalomban.
Az újságíró álláspontja szerint a bíróságok nem vették figyelembe kellőképpen az újságírói munka közérdekű jellegét és azt, hogy a feltárt információk más, jogszerűbb módon nem voltak megszerezhetők. A véleménynyilvánítási szabadsághoz való alapjog és a sajtószabadság alkotmányos védelme megköveteli, hogy a hatóságok és a bíróságok minden esetben alaposan mérlegeljék a közérdekű tájékoztatás és az esetleges jogsértés közötti arányosságot, mielőtt büntetőjogi felelősséget állapítanak meg.
Az Alkotmánybíróság határozatában részletesen kifejtette, hogy az oknyomozó újságíró büntetőjogi felelősségének mérlegelése során a bíróságoknak több alkotmányos követelményt is értékelniük kell. Elsőként azt, hogy az újságíró által megszerzett közérdekű információk milyen közüggyel, illetve milyen közérdekű vitában váltak fontossá a társadalom számára. Ez a szempont rávilágít az újságírói munka társadalmi hasznára és jelentőségére, különösen, ha az a közhatalom működésével vagy a társadalmat érintő súlyos problémákkal kapcsolatos.
Másodsorban, a bíróságoknak azt is vizsgálniuk kell, hogy ezen közérdekű információk más, kevésbé invazív vagy jogsértő módon megszerezhetők voltak-e. Ha nincs más, ésszerű alternatíva a közérdekű információk megszerzésére, az indokolhatja az újságírói módszer megválasztását. Végül, de nem utolsósorban, azt is értékelni kell, hogy az elkövetett jogsértés, figyelemmel annak társadalmi hatására is, aránytalan vagy súlyos sérelmet okozott-e. Az Ab megállapította, hogy az ügyben eljáró bíróságok ezeket az alkotmányos szempontokat nem érvényesítették, így jogértelmezésük alaptörvény-ellenesnek bizonyult, ami indokolta a Kúria 2018-as döntésének megsemmisítését.
Az Alkotmánybíróság döntése egyértelműen rávilágít a sajtószabadság és az oknyomozó újságírás alkotmányos védelmének mélységére és a bíróságok felelősségére ezen alapjogok értelmezésekor. Bár a Kúria döntését megsemmisítette, az Ab leszögezte azt is, hogy az indítványozó büntetőjogi felelősségének megállapítása továbbra is kizárólag a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy az ügy visszakerül a rendes bíróságok elé, amelyeknek az Ab iránymutatásai alapján, az alkotmányos szempontok maradéktalan figyelembevételével kell újra elbírálniuk az esetet.
Az ügy előadó bírája Czine Ágnes volt, a határozathoz Handó Tünde különvéleményt fűzött. Ez a precedens értékű döntés megerősíti, hogy a közérdekű tájékoztatás érdekében végzett újságírói munka során elkövetett esetleges jogsértéseket komplex alkotmányjogi mérlegelés tárgyává kell tenni. A sajtószabadság nem abszolút jog, de korlátozása csak szigorú feltételek mellett, arányosan történhet, figyelembe véve a feltárt információk társadalmi jelentőségét és a tájékoztatás szükségességét.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása