A KPMG Global Tech Reportja, mely 27 ország 2500 technológiai vezetőjének bevonásával készült, rávilágít a mesterséges intelligencia (AI) munkaerőpiacra gyakorolt jelentős hatására. A jelentés szerint az AI-agentek egyre inkább átveszik az ismétlődő, alacsonyabb hozzáadott értékű feladatokat, ami alapjaiban alakítja át a munkavégzés struktúráját és a szükséges készségeket. Kórász Tamás, a KPMG hazai tanácsadási üzletágának társvezetője kiemelte, hogy ez a változás különösen a pályakezdőket érinti, akik számára eddig éppen ezek a feladatok jelentették a belépőt a munka világába.
A mesterséges intelligencia, különösen az AI-agentek, amelyek önállóan képesek célokat végrehajtani emberi beavatkozás nélkül, már ma is szinte minden szakmára hatással vannak. A technológia elsősorban az ismétlődő, időigényes feladatok automatizálására és gyorsítására szolgál, nem pedig egy teljes szakma kiváltására. Ez a folyamat leginkább az adatokkal kapcsolatos munkákban figyelhető meg, ahol az AI nagy mennyiségű adatot képes tisztítani, rendszerezni és akár következtetéseket is levonni.
Az ilyen típusú, monoton és hibaérzékeny feladatokat korábban jellemzően junior munkatársak végezték, mint például táblázatok összefésülése vagy adatsorok egységesítése. Az AI megjelenése nem feltétlenül a munkaerő kiváltását jelenti, hanem sokkal inkább a feladatok átrendeződését. A vállalatok így hamarabb terelhetik a kezdő szakmai tudással rendelkező belépőket a magasabb hozzáadott értékű feladatok felé, miközben az alapszintű tevékenységeket az AI végzi.
A jelentés számai is alátámasztják ezt az átrendeződést: a megkérdezett vezetők becslése szerint a technológiai csapatok teljes munkaidős kapacitásának 28 százalékát ma már digitális munkaerő adja, ami 2027-re 36 százalékra emelkedhet. Ezzel párhuzamosan az állandó alkalmazottak aránya 48-ról 43 százalékra, a külsős tanácsadóké pedig 24-ről 21 százalékra csökkenhet. A vállalatok 88 százaléka már most is költ AI-agentek bevezetésére, és 92 százalékuk szerint az agentek irányítása öt éven belül kulcsfontosságú készséggé válik.
A KPMG szakértői korábban már felhívták a figyelmet arra, hogy nemzetközi szinten a pályakezdők egyre nehezebben találnak állást. Ennek oka, hogy az első egy-három évben jellemzően ismétlődő, alacsonyabb hozzáadott értékű feladatokat végeznének, melyeket most az AI automatizál. Ez a helyzet ellentmondásos, hiszen a gyorsabb feljebb lépés lehetősége csak azoknak nyílik meg, akiket egyáltalán felvesznek a cégek.
A digitális átalakulás nem csupán a feladatok, hanem a szükséges készségek és a munkavégzés struktúrájának átalakulását is magával vonja. A hangsúly az AI-eszközökkel való hatékony munkavégzés képességére tevődik át, nem pedig arra, hogy hány embert vált ki a technológia. Ez a paradigmaváltás alapvetően befolyásolja a jövő munkaerőpiacát és a karrierutakat.
Magyarországon a helyzet különösen kritikus, mivel a KPMG és a Melbourne-i Egyetem közös kutatása szerint a válaszadók mindössze 19 százaléka vett részt mesterséges intelligenciához kapcsolódó képzésen. Ez az arány jelentősen elmarad a 39 százalékos világátlagtól, és a régióban is a legalacsonyabbnak számít. Kórász Tamás szerint a lemaradás oka nem az érdeklődés hiánya, hanem az, hogy sok vállalat még nem jutott el az AI bevezetésének abba a fázisába, ahol a szervezeti szintű tudásépítés elengedhetetlenné válik.
Ahol az AI-t még csak elszigetelt kísérleti projektek vagy néhány lelkes felhasználó jelenti, ott hiányzik a tömeges képzés alapja. Emellett az alacsony képzési arány gyakran a vezetői elkötelezettség és a megfelelő irányítási, ellenőrzési keretrendszer fejletlenségére is utal. Ez jelentős probléma, mivel a globális jelentés szerint a szervezetek 53 százalékánál már most is hiányzik az a szakembergárda, amellyel a digitális átalakulási terveiket végre tudnák hajtani.
Ha a feladatok valóban átrendeződnek, a karrierlétra magasabb fokaira való lépéshez elengedhetetlen a megfelelő képzés. A magyarországi alacsony képzési arány tehát komoly akadályt jelent a munkaerőpiaci versenyképesség szempontjából, és gátolhatja a digitális átalakulás sikeres megvalósítását.
A KPMG jelentése egyértelműen jelzi, hogy véget ért az "AI-rulett" korszaka, amikor a cégek találomra fektettek be különböző technológiákba. A vállalatok mára túlléptek az elszigetelt, kísérleti jellegű próbálkozásokon, és a hangsúly az AI éles üzemi működésbe való integrálására helyeződött át. Bár a szervezetek 74 százaléka lát üzleti értéket az AI-megoldásokban, mindössze 24 százalékuk tud több felhasználási esetben is kimutatható megtérülést felmutatni.
Kórász Tamás összegzése szerint Magyarországon a következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a cégek az AI-t ne csupán technológiai kísérletként, hanem átfogó üzleti és munkaerőfejlesztési programként kezeljék. Ez magában foglalja a stratégiai tervezést, a vezetői elkötelezettséget, a megfelelő irányítási keretrendszer kialakítását és a munkaerő képzését az új, AI-alapú környezetben való boldoguláshoz.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása