Bóna Szabolcs agrárminiszter kedden a Facebookon jelentette be, hogy a tárca visszavonta a Gallicoop Zrt.-nek korábban megítélt 33 milliárd forintos uniós támogatást. A miniszter a döntést a pályázat szabálytalanságával és a közpénzek elosztásának elveivel indokolta, hangsúlyozva, hogy elfogadhatatlan a politikai alapú döntéshozatal. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Gallicoop Zrt. közleményben jelezte, hogy jogi úton támadja meg a határozatot.
Bóna Szabolcs agrárminiszter részletesen kifejtette a közösségi médiában, miért vonta vissza a Gallicoop Zrt. uniós támogatását. A miniszter szerint a pályázat kiírása maga is szabálytalan volt, mivel az „élelmiszerbajnokok” számára külön, kiemelten gyorsított eljárásban jelent meg. Ez a felhívás eltért a KAP Stratégiai Terv rendszerében korábban meghirdetett, kis- és komplex feldolgozóüzemek támogatására szolgáló pályázatoktól.
A Gallicoop Zrt. volt az egyetlen résztvevője ennek a speciális pályázatnak, amelyen két felhívásra összesen 33 milliárd forintot ítéltek meg a cégnek. Bóna Szabolcs hangsúlyozta, hogy ez az összeg több mint hatszorosa annak, amit a többi feldolgozóüzemi pályázaton szabályosan nyertes vállalkozások kaphattak. Az agrárminiszter szerint ennyi pénzből számos magyar élelmiszeripari vállalkozás fejlesztését lehetne támogatni, üzemeket korszerűsíteni és munkahelyeket teremteni.
A tárca már júliusban visszavonta a támogatást és kizárta a céget a pályázatból. A Gallicoop Zrt. közleményében jelezte, hogy a döntést jogi úton támadja meg, és minden rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséggel élni fog. Érvelésük szerint a pályázati támogatás szigorúan meghatározott beruházásokra, például vágóhídi és üzemi kapacitásbővítésre, valamint kapcsolódó technológiai és beszállítói fejlesztésekre fordítható, melyeket magyar cégek végeznének el.
A Gallicoop Zrt. Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, és a 33 milliárd forintos uniós támogatást még az előző Fidesz-kormány idején nyerte el. Az agrárminiszter döntése illeszkedik a Tisza-kormány korábbi hasonló lépéseinek sorába, amelyek a közpénzek felhasználásának átláthatóságát célozzák. Ezek a lépések a kormányváltás utáni időszakban a korábbi kormányzathoz közel álló vállalkozásokat érintik.
Augusztus elején az MFB igazgatósága zárta ki az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt.-t az uniós helyreállítási alapból finanszírozott pályázatokból, szintén átláthatósági követelményekre hivatkozva. Az OPUS TITÁSZ szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik. Ezek az intézkedések a közpénzek elosztásának felülvizsgálatát és a korábbi gyakorlatok megváltoztatását jelzik.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter is bejelentette, hogy az állam 126 milliárd forint közpénzt szerez vissza a Duna Aszfalt kötvényeinek lejárat előtti visszaváltásával. Korábbi elemzések szerint a kormányváltáson ezermilliárdokat bukhatnak a NER-közeli vállalkozók. Ezek az esetek egyértelműen jelzik a Tisza-kormány azon szándékát, hogy felülvizsgálja és átláthatóbbá tegye a közbeszerzési és támogatási rendszereket.
A Gallicoop Zrt. támogatásának visszavonása és az agrárminiszter indoklása rávilágít a közpénzek elosztásának átláthatóságára és a pályázati rendszerek integritására vonatkozó új kormányzati megközelítésre. Bóna Szabolcs hangsúlyozta, hogy a döntéseknek szakmai, nem pedig politikai szempontok alapján kell születniük, ami alapvető változást jelent a korábbi gyakorlathoz képest. A miniszter kritikája szerint a korábbi rendszerben a források elosztása nem a szélesebb körű gazdasági fejlesztést szolgálta, hanem egy szűkebb kör érdekeit. Ez a döntés egyértelmű üzenet a piaci szereplők és a közvélemény felé.
A Gallicoop Zrt. esete precedenst teremthet más hasonló, korábbi pályázatok felülvizsgálatára, amelyek esetében felmerülhet a szabálytalanság gyanúja. A támogatás visszavonása és a cég jogi lépései kiélezik a vitát a korábbi és a jelenlegi kormányzati gyakorlatok között. A miniszteri bejelentés aláhúzza a Tisza-kormány elkötelezettségét az átláthatóság és a szakmai alapú döntéshozatal mellett. Ez a megközelítés hosszú távon befolyásolhatja a magyar gazdaság működését és a versenykörnyezetet.
A Gallicoop Zrt. bírósági eljárása hosszas jogi csatározáshoz vezethet, amelynek kimenetele jelentős hatással lehet a jövőbeni uniós támogatások odaítélésének gyakorlatára. Az ügy precedensértékű lehet, és befolyásolhatja a pályázati rendszerek átalakítását, valamint a közpénzek felhasználásának ellenőrzését. A Tisza-kormány várhatóan további hasonló lépéseket tesz majd a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele érdekében, ahogy azt az OPUS TITÁSZ és a Duna Aszfalt ügyei is mutatják.
A korábbi kormányzathoz közel álló vállalkozások további pénzügyi veszteségekkel nézhetnek szembe, amennyiben a kormányzat folytatja a támogatások és szerződések felülvizsgálatát. Ez a folyamat jelentősen átalakíthatja a magyar gazdasági élet erőviszonyait és a vállalkozások működési kereteit. A döntés üzenetértékű lehet a piaci szereplők számára is, jelezve a változó politikai és gazdasági környezetet, ahol az átláthatóság és a szakmai alapú döntéshozatal kerül előtérbe.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása