A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kötelező tagsági díjainak eltörlését sürgeti, miután a kormány megszüntette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évi 5000 forintos hozzájárulását. A szervezet szerint az agrárszektorban is érvényesíteni kell azt az elvet, hogy egy köztestület fenntartása ne kötelező befizetésekből történjen. Ez a lépés több mint 400 ezer agrárvállalkozót érinthet, akik jelenleg akarataik ellenére fizetnek tagdíjat.
A MOSZ üdvözölte a kormány döntését az MKIK kötelező kamarai hozzájárulásának eltörléséről, amely mintegy 900 ezer vállalkozást érint. Az érdekképviselet szerint nem indokolt észszerűtlen módon kötelező hozzájárulásokból fenntartani egy köztestületet. Ezt az elvet az agráriumban is alkalmazni kell, ahol a NAK számára több mint 400 ezer érintett fizet kötelezően tagdíjat.
A szervezet kiemeli, hogy az agrárágazatban fizetendő NAK-tagdíjak sok esetben jelentősen meghaladják az MKIK esetében eltörölt 5000 forintos összeget, akár annak több százszorosát is elérhetik. A MOSZ ezért nem csupán a díjfizetés megszüntetését követeli, hanem a NAK-tagság önkéntessé tételét is szorgalmazza. A szervezet elvárja a kormánytól, hogy az MKIK-ra vonatkozó döntés után az agrárkamara díjfizetési kötelezettségét is véglegesen törölje el.
A MOSZ követelései nem előzmény nélküliek, a szervezet hónapok óta élesen bírálja a kötelező agrárkamarai tagságot és a NAK működését. Májusban Koncz Máté, a MOSZ elnöke nyílt levélben fordult az Országgyűlés Agrár- és Élelmiszer-gazdasági Bizottságának elnökéhez. Akkor azt állították, hogy a kamara nem megfelelően képviseli tagjai érdekeit, és működését politikai befolyás jellemzi.
A májusi levélben a MOSZ arra is kitért, hogy a NAK évente közel 20 milliárd forintnyi tagdíjat szed be. A költségvetési forrásokkal együtt a kamara tevékenységének finanszírozása meghaladta a 30 milliárd forintot. A szervezet már ekkor is konkrét lépéseket sürgetett a helyzet orvoslására.
A konfliktus júliusban tovább éleződött, amikor a MOSZ újabb nyílt levelet címzett az agrárirányításnak. Ebben kifogásolták, hogy korábbi javaslataikra nem kaptak választ, és vitatták a kormányzati állítást, miszerint az agrárszervezetek többsége támogatta a kamara átalakítását. A kötelező tagság eltörlése mellett a NAK működésének kivizsgálását, földforgalmi jogosítványainak megszüntetését és a gazdálkodók bevonásával zajló szakmai egyeztetést is sürgették.
Júliusban a MOSZ azt is számonkérte az agrárkormányzaton, hogy az általános ágazati válság közepette miért csak a kamarai tagságra kötelezettek egy részénél tervezik mérsékelni a tagdíjakat. Emellett rákérdeztek arra is, hogy milyen intézkedésekkel kívánják megakadályozni a növénytermesztő és állattartó gazdaságok tömeges csődjét. Ezek a kérdések rávilágítanak a szervezet mélyebb aggodalmaira az agrárágazat helyzetével kapcsolatban.
A kamarai vita egy olyan időszakban éleződik, amikor a MOSZ helyzetértékelése szerint a magyar mezőgazdaságot egyszerre több, egymást erősítő válságtényező sújtja. A szervezet értékelése szerint az aszály, a zuhanó felvásárlási árak, a magas termelési költségek, az állatbetegségek és a finanszírozási nehézségek együttesen szűkítik a gazdaságok mozgásterét. Ez a helyzet a termelők jelentős részét arra kényszerítette, hogy feléljék tartalékaikat.
A MOSZ hangsúlyozza, hogy már nem egy-egy ágazat átmeneti nehézségéről van szó, hanem egy olyan folyamatról, amely az ország élelmiszer-önrendelkezését és több mint százezer munkahelyet is veszélyeztethet. Ebben a kritikus gazdasági környezetben a kötelező kamarai díjak fenntartása indokolatlan terhet jelent a gazdálkodók számára. Különösen igaz ez, mivel a termelők saját döntésük alapján nem léphetnek ki ezekből a kötelezettségekből, miközben jövedelmezőségük romlik és pénzügyi tartalékaik fogynak.
A MOSZ nem kizárólag pénzügyi segítséget vár az államtól, hanem átfogóbb, strukturális változásokat is sürget az agrárgazdaságban. Javaslataik között szerepel a termékpályákon keletkező jövedelem igazságosabb elosztása, az árrésstop kivezetése, valamint a termelőkre kényszerített előnytelen szerződésekből való kilépés lehetőségének biztosítása. Emellett a rövid ellátási láncok erősítését és a hazai élelmiszerek nagyobb közétkeztetési szerepét is szorgalmazzák.
Rövid távon a szervezet egyes adók és díjak befizetésének elhalasztását, valamint célzott támogatások bevezetését tartja indokoltnak. A kamarai díjak eltörlésére vonatkozó követelésük szorosan illeszkedik ebbe a tágabb érvelésbe, amely a gazdaságok terheinek enyhítését és a mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatóságát célozza. A MOSZ szerint a kormány döntése az MKIK díjairól egyértelmű üzenet, hogy az agrárágazatban sem szabad félmunkát végezni, hanem teljes körűen felül kell vizsgálni a kötelező befizetéseket.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása