A Cibus Hungaricus Alapítvány egy új, átfogó stratégiát dolgozott ki "Farm to Health" néven, amely az agrárium, az élelmiszeripar és az egészségügy hagyományosan különálló területeit egyetlen, egymásra épülő értékláncként kezeli. A koncepció célja, hogy az élelmiszertermelés ne csupán mennyiségi, hanem egészségben mérhető értéket is teremtsen, ezzel választ adva a magyar mezőgazdaság versenyképességi kihívásaira, a lakosság romló egészségi mutatóira és az egészségügyi kiadások növekedésére. A javaslatot az Egészségügyi Minisztérium asztalára is eljuttatták, mint Magyarország lehetséges új "aranytartalékát".
A "Farm to Health" koncepció szerint az élelmiszer nem pusztán gazdasági termék, hanem a társadalom egészségi állapotát közvetlenül befolyásoló tényező. Ezért az agrárium szerepe túlmutat a puszta termelésen, az egészségmegőrzés egyik kulcsszereplőjévé válhat. A javaslat egy olyan szemléletváltást szorgalmaz, amelyben a termelés végső célja az egészségben is mérhető érték létrehozása. A megfelelő táplálkozás jelentősége a krónikus betegségek megelőzésében nemzetközi szakirodalom alapján is kiemelkedő.
Évtizedek óta külön szakpolitikaként kezeljük az agráriumot és az egészségügyet, noha valójában ugyanazon folyamat két végpontját jelentik. Nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják, hogy a krónikus betegségek elleni küzdelem a termőföldön, az élelmiszeriparban és a fogyasztók tányérján kezdődik. Egy kiegyensúlyozott étrend 30-80 százalékkal csökkentheti olyan betegségek kockázatát, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák vagy az elhízás.
A tanulmány szerint, ha a magyar lakosság táplálkozási szokásai megközelítenék a skandináv országok szintjét, az említett betegségek előfordulása 20-40 százalékkal mérséklődhetne, ami átlagosan 2-5 évvel több egészségben eltöltött életévet jelenthet. Ezt a szemléletet több ország már sikeresen alkalmazza, a betegségek megelőzését a táplálkozási környezet tudatos alakításával kívánják elérni.
A koncepció gazdasági szempontból is megalapozott, hiszen minden 1 euró, amelyet egészséges táplálkozást támogató programokra fordítanak, 3-10 euró egészségügyi és társadalmi megtakarítást eredményezhet. Németországban az egészségtelen táplálkozás 2023-ban több mint 50 milliárd euró többletköltséget okozott, ami lakosonként megközelítőleg 600 eurót, az egy főre jutó egészségügyi kiadások 11 százalékát jelentette.
Magyarországon az egészségesebb táplálkozás 3-5 éves távlatban évente 1,5 milliárd eurós, azaz több mint 500 milliárd forintos megtakarítást hozhatna az egészségügyi kiadásokban, ami az összkiadások több mint 10 százalékának felel meg.
A hazai agrifood szektor számos kihívással néz szembe, mint például a klímaváltozás, a talajromlás, a növekvő energia- és inputköltségek, a vidéki elnéptelenedés és a piaci bizonytalanság. Bár a technológiai fejlesztések és a precíziós mezőgazdaság javíthatják a termelés hatékonyságát, önmagukban nem oldják meg a magyar mezőgazdaság versenyképességi problémáit.
A mintegy 5 millió hektáros magyar mezőgazdasági terület a hagyományos termelési szerkezetben nem képes érdemben részt venni az árképzésben, ezért új, kiszámítható és magasabb hozzáadott értéket biztosító piacokra van szükség. A dokumentum egyik fontos megállapítása, hogy az agráriumot nem szabad kizárólag alapanyag-termelésként értelmezni.
A mezőgazdasági termelés önmagában a GDP 2,5-3 százalékát adja, míg a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, a kereskedelmet, a logisztikát és a HORECA-szektort együtt vizsgálva már körülbelül 12 százalékos gazdasági súlyról beszélhetünk. A valódi érték ezért nem a termőföldön, hanem a teljes termékpályán keletkezik, ott, ahol az alapanyagból olyan végtermék készül, amely megfelel a fogyasztók minőségi és egészségügyi elvárásainak.
A jövő agráriumának ezért nem abból kell kiindulnia, hogy mit tud megtermelni, hanem abból, hogy mire van fizetőképes kereslet. A fogyasztók ma már nemcsak az ár alapján választanak, hanem egyre fontosabb számukra a beltartalom, a minőség és az életmódjukhoz illeszkedő élelmiszer is. Ugyanakkor a termelők sokszor nem jutnak hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek alapján ehhez igazíthatnák termelésüket, mert az adatok a termékpálya különböző pontjain elszigetelten állnak rendelkezésre.
A "Farm to Health" koncepció a jól ismert "Farm to Fork" megközelítésre épít, de annál tovább megy, nemcsak az élelmiszer útját vizsgálja, hanem azt is, milyen hatással van az egészségi állapotra és az egészségügyi kiadásokra. Magyarország ebben versenyelőnyt élvezhet, mert rendelkezik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT), amely strukturált formában kezeli a lakosság egészségi adatait.
A javaslat szerint az agrifood adattér és az egészségügyi adattér összekapcsolása, az élelmiszerek beltartalmának mérése, a termékek nyomon követése és a megfelelő adatmenedzsment lehetővé tenné, hogy a termékpálya szereplői megalapozottabb döntéseket hozzanak. A program elsőként a közétkeztetésben és a munkahelyi étkeztetésben indulhatna el, ahol egyszerre vizsgálható az alapanyag eredete, a beltartalom, a fogyasztói tapasztalatok és a hosszabb távon kimutatható egészségügyi hatás.
A Cibus Hungaricus Alapítvány és az alapító egyetemek – Széchenyi István Egyetem, MATE, Debreceni Egyetem, Állatorvosi Egyetem, EUTUS Egyetem – készek részt venni a rendszer kialakításában. Varga Péter főtitkár szerint az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakult az élelmiszerlánc működése, ma már egyértelműen a fogyasztói igények irányítják a piacot.
Varga Péter úgy látja, hogy a magyar agrifood szektor egyik legnagyobb versenyképességi problémája az, hogy az agrártermelők és az élelmiszeripar jelentős része nem fér hozzá azokhoz az adatokhoz, amelyek alapján a termelést a kereslethez igazíthatná. A "Farm to Health" koncepció ezért egy adatvezérelt agrárstratégia, amely a fogyasztói szükségletekből indul ki.
Az EESZT kulcsszerepet kapna abban, hogy a lakosság egészségi állapota alapján előre modellezhető legyen a megelőzéshez vagy gyógyításhoz szükséges élelmiszer-fogyasztás, valamint az ehhez szükséges beltartalmi értékek is. A magyar agrárium hosszú távú versenyképessége azon múlik, képes-e olyan élelmiszereket előállítani, amelyek egyszerre teremtenek gazdasági értéket és hozzájárulnak a társadalom egészségéhez.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása