Az európai sportgazdaság munkaerőpiaca dinamikus növekedést mutat, 2025-ben már 1,8 millióan dolgoztak ezen a területen az Európai Unióban. Ez a teljes foglalkoztatás 0,9 százalékát tette ki, és egyetlen év alatt közel 9 százalékos bővülést jelentett uniós szinten. A sportágazat az EU-ban továbbra is vonzza a fiatal munkavállalókat, és egyre inkább a pályakezdők számára is stabil belépési pontot biztosít.
Magyarországon azonban eltérő trendek figyelhetők meg, különösen a munkaerő korösszetételét tekintve. Míg az EU-ban a sportfoglalkoztatás fiatalodik, addig hazánkban az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt az idősebb korosztályok aránya, és látványosan visszaesett a fiatalabbak súlya. Ez a tendencia hosszú távon komoly kihívásokat vet fel a hazai sportágazat számára.
Az Eurostat adatai szerint 2025-ben az EU-ban a sport területén dolgozók száma elérte az 1,8 milliót, ami stabil növekedési pályát jelez. Magyarországon ezzel szemben a 2024-es csúcsot követően 2025-ben 8,5 százalékos visszaesés volt tapasztalható a sportfoglalkoztatásban. Az ágazatban dolgozók köre széles, magában foglalja a hivatásos sportolókat, edzőket, fitnesz- és rekreációs szakembereket, valamint a sportlétesítmények és rendezvények munkavállalóit.
A sportfoglalkoztatás az EU-ban az elmúlt évtizedben viszonylag egyenletesen bővült, míg Magyarországon hullámzóbb volt a folyamat. A 2010-es évek közepi alacsonyabb szintről induló erős növekedés 2024-ben érte el tetőpontját, majd 2025-ben korrekció következett. A hazai szektor kisebb mérete miatt érzékenyebben reagál a külső változásokra, mint az uniós átlag.
A sport teljes foglalkoztatáson belüli súlya az EU-ban fokozatosan emelkedett, míg Magyarországon ez az arány alacsonyabb és ingadozóbb maradt. A 2017-es mélypont után ugyan javulás volt tapasztalható, de a 2024-es kiugrás után 2025-ben ismét visszaesés következett. Ez a jelenség arra utal, hogy a sport munkaerőpiaci beágyazottsága Magyarországon még nem olyan stabil, mint az uniós tagállamokban.
A legjelentősebb magyar sajátosság a sportmunkaerő korösszetételének drámai átalakulása. 2015-ben a sportban dolgozók 31,6 százaléka tartozott a 15–29 éves korcsoportba, ez az arány azonban 2025-re mindössze 19,9 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan a 30–64 évesek aránya 67,9 százalékról 73,3 százalékra emelkedett.
Különösen figyelemre méltó a 65 év felettiek jelenlétének növekedése, akiknek aránya 0,5 százalékról 6,8 százalékra ugrott tíz év alatt. Ez azt jelenti, hogy a magyar sportmunkaerő súlypontja egyértelműen az idősebb korosztályok felé tolódott el, miközben a fiatalok aránya látványosan csökkent.
Az uniós trend ezzel éles ellentétben áll: az EU-ban a 15–29 évesek aránya 33,6 százalékról 36,2 százalékra nőtt, miközben a 30–64 évesek súlya csökkent. A 65 év felettiek aránya itt is emelkedett, de sokkal mérsékeltebb szinten, 4,2 százalékra. Ez azt mutatja, hogy Európában a sport továbbra is vonzó belépési pont a fiatalok számára, míg Magyarországon ez a szerep gyengült.
A fiatalok arányának csökkenése a magyar sportfoglalkoztatásban különösen éles eltérést mutat az uniós tendenciáktól. Míg Magyarországon a 15–29 éves sportfoglalkoztatottak száma 2022 után látványosan visszaesett, addig az EU-ban a fiatal sportmunkaerő száma 2021 után erőteljesen növekedett. Ez arra utal, hogy az európai sportpiac a járvány utáni időszakban képes volt újra fiatalokat bevonni, míg hazánkban ez a lendület megtört.
A 30–64 éves korosztály adja a hazai sportfoglalkoztatás gerincét, ami rövid távon szakmai stabilitást biztosíthat. A tapasztalt munkaerő jelenléte fontos a sportegyesületek, edzői hálózatok és létesítmények működésében. Azonban ez a tendencia azt is jelzi, hogy a szektor egyre kevésbé épül a pályakezdőkre és a friss tudásra.
A sportgazdaság munkaerőpiaci mutatója nem csupán sportpolitikai, hanem általános munkaerőpiaci jelzőszám is. Azt mutatja, mennyire képes a sportágazat stabil, vonzó és megújuló foglalkoztatási területként működni. A magyar adatok alapján a stabilitás és a megújulás terén kihívásokkal néz szembe a szektor.
Összességében a magyar sportfoglalkoztatás az elmúlt évtizedben nőtt, és a sport gazdasági jelentősége is emelkedett. A szerkezeti kép azonban kedvezőtlenebbé vált az idősebb korosztályok dominanciája miatt. Az EU-ban a sport fiatalos, bővülő, belépési lehetőségeket kínáló szolgáltatási ágazatként funkcionál, Magyarországon viszont a munkaerő öregedése vált meghatározó trenddé.
A jövőbeni kulcskérdés nem csupán a sportgazdaságban dolgozók számában rejlik, hanem abban is, hogy kik alkotják ezt a munkaerőt. Ha a sportágazat nem tud versenyképesebb béreket, kiszámíthatóbb karrierutakat és korszerű képzési lehetőségeket kínálni, akkor a jelenleg stabilnak tűnő munkaerőpiaci szerkezet néhány éven belül komoly utánpótlási problémává válhat.
Ennek elkerülése érdekében stratégiai lépésekre lehet szükség, amelyek célja a fiatalabb generációk bevonása és megtartása a sport területén. A sportágazat hosszú távú fenntarthatósága szempontjából elengedhetetlen a korösszetétel kiegyensúlyozása és a fiatal tehetségek számára vonzó környezet megteremtése.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása