A kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct Zrt. és a ZVK Development Kft. csődeljárását, amelyről a Magyar Közlönyben is értesülhetett a nyilvánosság. Ez a lépés azt követően történt, hogy a Bayer Construct augusztus végén maga ellen kért csődeljárást. Ezzel egy időben Magyar Péter a Facebookon üzent Tiborcz István üzleti körének, kiemelve a közpénzek zabrálásának végét a Bosnyák téri irodakomplexum kapcsán.
A kormány iparpolitikai és gazdasági szempontokat mérlegelve állapította meg, hogy kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik a meghatározott csődeljárásokban érintett gazdasági szereplők adósságainak rendezéséhez és a hitelezőkkel való megegyezéshez. Válaszul a csődeljárásokra, a kormány a kizárólag állami tulajdonban álló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t rendelte ki vagyonfelügyelőként a két cég ügyében. Az állami vagyonfelügyelő feladata lesz a cégek teljes vagyoni helyzetének transzparens áttekintése, beleértve a könyveikbe, szerződéseikbe és pénzforgalmi számláikba való betekintést, valamint új kötelezettségvállalásaik ellenőrzését.
A cégek a vagyonfelügyelő jóváhagyása nélkül nem vállalhatnak új vagyoni kötelezettséget, és az engedélye nélkül kötött ügyleteket a vagyonfelügyelő megtámadhatja. Emellett kezdeményezheti a csődvédelem szabályaiba ütköző kifizetések visszakövetelését. Amennyiben korábbi vagyonkimentés gyanúját észleli, köteles azt bejelenteni a bíróságnak és az illetékes hatóságoknak. A vagyonkezelő felelőssége kiterjed a hitelezői követelések nyilvántartására és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítésének ellenőrzésére is.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a magyar állam kitettsége a Bayer-csoporttal szemben mintegy 207 milliárd forint közpénz, amely messze túlmutat a Bosnyák téri beruházáson. A kormány célja világos: minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel megakadályozni, hogy a tulajdonosok vagy a mögöttük álló személyek vagyont menekítsenek ki a cégekből, miközben a veszteséget az államra, a hitelezőkre, a dolgozókra és az alvállalkozókra hagynák. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fizetésképtelenséget fenyegető helyzetben lévő gazdálkodó szervezet vagyonának elvonása, színlelt ügyletek megkötése csődbűncselekménynek minősülhet.
A csődeljárás bejelentése azt követően történt, hogy a Tisza-kormány augusztus 3-án bejelentette, eláll a Zuglói Városközpont névre keresztelt, 300 milliárd forintos gigaprojekt megvásárlásától. Ezzel egyidejűleg 300 milliárd forint visszakövetelését is bejelentették. Az irodakomplexumot Balázs Attila cégei húzták fel, és annak megvásárlására még az előző kormány kötött nettó 244 milliárd forintos, később nettó 254,8 milliárd forintra módosított szerződést.
Magyar Péter elmondása szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) jogi átvilágítása során számos szerződésszegést állapított meg. A zárási feltételek közel fele nem teljesült, és az ingatlanokat továbbra is terhelte a zuglói önkormányzat elővásárlási joga, amelyet a zárás előtt töröltetni kellett volna. A kormány érvelése szerint az állam erre hivatkozva állhat el jogszerűen az ügylettől, és követelheti vissza a már kifizetett részleteket, a foglaló kétszeresét, valamint kötbért és adott esetben kártérítést is.
A jogi helyzetet tovább bonyolítja, hogy a zuglói képviselő-testület bejelentette, pert indít a Bayer-csoport ellen a Bosnyák téri irodakomplexum ügyében. Ez a pereskedés jelentősen nehezítheti az ingatlanok piaci értékesítését, amennyiben az államnak sikerül elállnia a vásárlástól. Kérdéses, hogy találnak-e olyan befektetőt, aki megvenné a perrel érintett ingatlanokat.
Az állami beavatkozás és a vagyonfelügyelő kirendelése kulcsfontosságú az állami pénzügyi kitettség mértéke miatt, amely meghaladja a 200 milliárd forintot. A kormány célja, hogy megakadályozza a cégekből történő esetleges vagyonkimentést, amely súlyos következményekkel járna az adófizetőkre, a hitelezőkre, a dolgozókra és az alvállalkozókra nézve. A vagyonfelügyelő széleskörű jogosítványai lehetővé teszik a transzparens átvilágítást és a jogellenes tranzakciók megtámadását, ezzel biztosítva az állami érdekek védelmét.
A csődeljárás stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítése biztosítja, hogy az állam aktívan részt vehessen a folyamatban, és ellenőrizhesse a hitelezői követelések nyilvántartását, valamint az egyezség előkészítését. Ez a lépés egyértelmű üzenet a gazdasági szereplők felé, hogy az állam nem tolerálja a vagyonkimentést és a csődbűncselekményeket. A jogi eljárások, beleértve a zuglói önkormányzat perét, tovább nehezíthetik a Bayer Construct helyzetét, befolyásolva a piaci értékesítés esélyeit.
A Bayer Construct és a ZVK Development csődeljárásának stratégiailag kiemelt minősítése, valamint az állami vagyonfelügyelő kirendelése jelentős hatással lehet a cégek jövőjére. A vagyonfelügyelő szigorú ellenőrzése alatt a vállalatok működése és pénzügyi tranzakciói átláthatóbbá válnak, ami megnehezíti az esetleges vagyonkimentési kísérleteket. Ez a lépés egyben precedenst is teremthet hasonló állami kitettségű csődhelyzetek kezelésére, jelezve az állam elkötelezettségét a közpénzek védelme iránt.
Amennyiben az állam sikeresen eláll a Bosnyák téri irodaházak megvásárlásától, a Bayernek piaci vevőt kell találnia, amit a zuglói önkormányzat pere tovább bonyolíthat. A piaci befektetők vonakodhatnak megvásárolni egy perrel terhelt ingatlant. A csődeljárás bejelentése, bár a Bayer részéről stratégiai lépésnek tűnt az időnyerés érdekében az állammal szemben, most az állami beavatkozás miatt új fordulatot vett.
A kormány és Magyar Péter nyilatkozatai egyértelműen jelzik, hogy az állam nem fogja hagyni, hogy a magyar adófizetőket megkárosítsák, és minden törvényes eszközzel fellép a vagyonkimentés ellen. A folyamat kimenetele meghatározó lehet a magyar építőipar és az állami beruházások jövőjére nézve, hangsúlyozva a transzparencia és az elszámoltathatóság fontosságát a nagyszabású projektekben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása