A temetkezési és kegyeleti szolgáltatások szektora világszerte, így Magyarországon is jelentős gazdasági ágazatnak számít. Ez a terület globálisan dollármilliárdokat mozgat meg, míg hazánkban is milliárdos forgalmat generál évente. A halálesetekkel járó költségek sok esetben komoly anyagi terhet jelentenek az érintettek számára, ami rávilágít a piac méretére és dinamikájára.
A globális temetkezési és kegyeleti piac mérete 2026-ra várhatóan eléri a 130-150 milliárd dollárt. Az előrejelzések szerint ez a piac stabilan, évente négy-hét százalékkal bővülhet, és 2032-2035-re akár 200-240 milliárd dolláros volument is elérhet. A legnagyobb részt, mintegy negyven százalékot, Észak-Amerika teszi ki, míg Ázsia és Európa nagyjából egy szinten áll a költekezés terén.
Magyarországon a kegyeleti és temetkezési piac éves értéke negyven és hatvanöt milliárd forint között mozog. A Központi Statisztikai Hivatal 2023-ban még körülbelül 280 000 forintra becsülte egy átlagos temetés költségét, azonban ez az összeg mára már ennek két-háromszorosára is emelkedhetett. Az évi mintegy 130 000 haláleset és az árak meredek emelkedése együttesen jelölik ki a hazai piac volumenét és növekedési pályáját.
A világon a legdrágább temetkezés Japánhoz köthető, ahol egy átlagos búcsú költsége megközelítőleg 31 000 dollár, ami a jelenlegi árfolyamon minimum 10,1 millió forintot tesz ki. Ezt az összeget a helyhiány, az elképesztő összegbe kerülő parcellák, a kulturális és vallási elvárások, a bonyolult gyászszertartások, továbbá a kötelező hamvasztási és vendéglátási költségek magyarázzák. Kína következik a sorban, ahol az évezredes hagyományok szintén jelentős költségeket generálnak egy-egy haláleset nyomán.
A dobogó harmadik helyén Németország, majd az Egyesült Államok és Hollandia áll, ahol egy temetés költsége jellemzően hét-nyolcezer dollár körül alakul. Ezek a számok is rávilágítanak arra, hogy a kegyeleti szolgáltatások ára földrajzilag és kulturálisan is jelentős eltéréseket mutat. Az átlagos költségeken felül történelmi és modernkori extrém példák is léteznek, melyek rávilágítanak a temetkezés pénzügyi oldalára.
Japánban egy közvetlen rokon elvesztése valóságos anyagi katasztrófát jelenthet egy átlagos polgárnak, mivel a temetés költsége elérheti az éves fizetés hatvan-hatvanöt százalékát. Emiatt nem meglepő, hogy sokan biztosítást kötnek az elmúlásra, hogy enyhítsék a várható anyagi terheket. Kínában egy átlagos büdzséből élő dolgozó éves keresetének akár negyven százalékát is felemésztheti egy haláleset nyomán felmerülő sírjel- és megemlékezési költség.
A történelem során is akadtak rendkívül drága temetések, amelyek rávilágítanak a kegyeleti szertartások jelentőségére és költségeire. Ronald Reagan 2004-es gyászszertartása körülbelül 400 millió dollárba került, ami magában foglalta a búcsú idejére rendelt tőzsdei leállás és a biztonsági költségek kiadásait is. II. Erzsébet búcsúztatása 200 millió dollárt tett ki, míg egy 2023-as gazdaságtörténeti számítás szerint Nagy Sándor "elköszöntése" elérhette a 600 millió dollárt.
A hazai kegyeleti és temetkezési piac pontos méretének meghatározását árnyalja, hogy a szektorban tevékenykedő cégek bevételei mellett a temetőfenntartási díjak és az egyházi, illetve önkormányzati hozzájárulások is megoszlanak. Azonban az alapnak tekinthető évi nagyjából 130 000 haláleset és a meredeken emelkedő árak együttesen kijelölik a piac volumenét. A temetkezés tehát nem csupán egy szertartás, hanem egy dinamikusan fejlődő, jelentős gazdasági tényező is, melynek költségei egyre nagyobb terhet jelentenek a családok számára.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása