A japán jen árfolyama továbbra is a dollárral szembeni négy évtizedes mélypontja közelében ingadozik, annak ellenére, hogy a tokiói kormány ígéretet tett a nemzeti valuta védelmére. A pénzügyminiszter figyelmeztetései csupán rövid ideig tudták megállítani a jen gyengülését, ami a piaci szereplők körében kérdéseket vet fel a japán hatóságok intervenciós stratégiájának hatékonyságával kapcsolatban.
Pénteken, tokiói idő szerint a déli órákban a jen árfolyama mintegy 161,30 körül alakult a dollárral szemben. Ez az érték rendkívül közel áll a kritikus 161,95-ös szinthez, amelynek áttörése 1986 decembere óta nem látott mélypontot jelentene a japán deviza számára. A piac fokozott figyelemmel kíséri ezt a küszöböt, mivel annak átlépése további jelentős gyengülést indíthat el.
Katajama Szacuki pénzügyminiszter korábban határozott fellépést helyezett kilátásba a spekulatív devizapiaci mozgásokkal szemben. Az elemzők azonban megjegyezték, hogy a legutóbbi nyilatkozata visszafogottabb hangvételű volt, mint az áprilisi, tényleges intervenciót megelőző figyelmeztetések. Ez a visszafogottság hozzájárulhatott ahhoz, hogy a piaci szereplők nem vették komolyan a figyelmeztetést, és a jen gyengülése folytatódott. A piac továbbra is éberen figyeli Tokió lépéseit, mivel a japán hatóságok bármikor meglepetésszerű beavatkozással élhetnek az árfolyam stabilizálása érdekében.
Az amerikai ünnepnapok miatti alacsonyabb forgalom a devizapiacon kettős hatással bír. Egyrészt növeli a spekuláció lehetőségét, mivel kevesebb szereplő van jelen a piacon, így kisebb volumenű tranzakciók is nagyobb árfolyam-elmozdulásokat okozhatnak. Másrészt egy esetleges intervenció hatékonyságát is fokozhatja, hiszen az alacsonyabb likviditás mellett a jegybanki beavatkozás nagyobb súllyal eshet latba.
A jen gyengülését nem csupán belső tényezők, hanem a dollár általános erősödése is felerősíti. Az amerikai deviza három hónapja nem látott kétnapos emelkedést produkált, miután a befektetők az amerikai jegybank (Fed) várható kamatemelését kezdték árazni. Az emelkedő amerikai kamatlábak vonzóbbá teszik a dollárban denominált eszközöket, ami tőkekiáramlást eredményezhet a jenből.
Ez a dollárerősödés háttérbe szorította a japán jegybank (BoJ) saját kamatemelését, amely az irányadó rátát 1995 óta nem látott szintre emelte. Bár a BoJ lépése történelmi jelentőségű volt, nem tudta érdemben támogatni a jent, mivel a globális kamatkülönbségek továbbra is a dollárnak kedveznek. Himino Rjózó, a BoJ alelnöke hangsúlyozta, hogy az árfolyam továbbra is meghatározó tényező a japán gazdaság és az infláció szempontjából, ami arra utal, hogy a jegybank továbbra is kiemelt figyelmet fordít a devizapiaci fejleményekre.
Japán május végéig mintegy 11,73 ezer milliárd jen, ami körülbelül 72,8 milliárd dollárnak felel meg, értékben avatkozott be a devizapiacon a jen védelmében. Ezt az intervenciót feltehetően külföldi értékpapírok, köztük amerikai államkötvények eladásából finanszírozták. Az amerikai államkötvények nagymértékű eladása Washington figyelmét is felkeltheti, mivel az befolyásolhatja az amerikai kötvénypiacot és a hozamokat.
A devizapiaci helyzet a franciaországi G7-csúcson is napirenden volt, ahol a résztvevő országok megerősítették korábbi árfolyam-politikai vállalásaikat. Ez a nemzetközi egyeztetés rávilágít a jen gyengülésének globális jelentőségére és arra, hogy a nagy gazdaságok közötti koordinációra is szükség lehet a devizapiaci stabilitás fenntartásához.
A japán jen továbbra is nyomás alatt áll a dollárral szemben, és a tokiói kormány verbális beavatkozásai eddig nem hozták meg a kívánt hatást. A piaci szereplők továbbra is éberen figyelik a japán hatóságok esetleges további lépéseit, miközben a globális gazdasági környezet, különösen az amerikai kamatpolitika, továbbra is jelentős befolyással bír a jen árfolyamára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása