{ "cim": "Rejtett globális kockázatok: homok, ritka fémek és El Niño hatása a gazdaságra", "bevezeto": "A világgazdaságban új, mélyebben gyökerező sérülékenységek jelentek meg, amelyekre kevesen figyelnek. Ezek között szerepel a homokhiány, a kritikus, kis piacú ásványok elérhetősége és az El Niño jelenség súlyosbodó gazdasági hatásai.", "cikk_html": "A globális kockázatkezelés jellemzően az előző válságok tanulságaira épül, azonban a 2020-as évek elején tapasztalt kihívások, mint a járványok vagy az energiaellátási zavarok, mellett új, komplexebb sérülékenységek is felütötték fejüket.nEzek a veszélyek nem feltétlenül egy kulcsfontosságú nyersanyag teljes eltűnéséből fakadnak, hanem inkább a piacok hirtelen megugró keresletéből, logisztikai útvonalak akadályoztatásából, vagy geopolitikai feszültségekből erednek.
Elemzések szerint 2026 nyarára a világgazdaság szerkezetében egyre mélyebbre húzódnak azok a kockázatok, amelyekre kevesen figyelnek, pedig súlyos gazdasági következményekkel járhatnak.nMi történt?nA világ számos pontján, még a sivatagos területeken is, egyre nagyobb problémát jelent az építőipari homok hiánya. Az Institute for Human Rights and Business (IHRB) augusztusi elemzése rámutat, hogy évente mintegy 50 milliárd tonna homokot termelnek ki, ami a világ második legnagyobb mennyiségben felhasznált természeti erőforrása.nEzt az anyagot beton, üveg és aszfalt gyártásához használják, de elengedhetetlen a napelem- és félvezetőgyártásban is.
A paradoxon különösen látványos a Perzsa-öbölben, ahol a sivatagi homok lekerekített szemcséi miatt nem alkalmas magas szilárdságú beton előállítására, így az építkezési boom importált homokra szorul. Katar például a 2022-es labdarúgó-világbajnokság előtti időszakban a globális homok- és kavicsimport 15 százalékát adta.nA homokhiány mellett a kritikus ásványi anyagok piacán is hasonló, kevéssé figyelt problémák merültek fel.
Míg a lítium, nikkel és réz stratégiai fontossága ismert, az Export Finance Australia augusztusi jelentése felhívja a figyelmet olyan kisebb piacú fémekre, mint a gallium, germánium, indium, tantál, volfrám és szkandium.nEzek az anyagok elengedhetetlenek bizonyos félvezetőkben, kommunikációs eszközökben, repülőgépekben és katonai rendszerekben, és nehezen helyettesíthetők. A piacok kis mérete miatt egy-egy stratégiai készletfeltöltés vagy fegyverprogram jelentősen eltolhatja a kereslet-kínálati egyensúlyt.nA harmadik jelentős, alulértékelt kockázat az El Niño jelenség, amely a Csendes-óceán felszíni hőmérsékletének ingadozásával jár.
A NOAA előrejelzése szerint az idei El Niño rendkívül erős lehet, akár történelmi rekordokat is dönthet. Ez a meteorológiai jelenség makrogazdasági sokként jelentkezhet, mivel egyszerre érinti a termést, az infrastruktúrát, az áruszállítást és az energiatermelést.nHáttérnA kockázatkezelés történelmileg az előző válságok tapasztalataira épül, ami a 2020-as évek elején a járványok, félvezetőhiányok és az orosz gáz kiesése kapcsán is megfigyelhető volt.
Azonban a globális ellátási láncok és a geopolitikai viszonyok bonyolultabbá válásával a sérülékenységek mélyebbre nyúlnak, és olyan területeken jelentkeznek, amelyekre korábban kevesebb figyelmet fordítottak.nA homok esetében az ENSZ előrejelzése szerint az építőipari kereslet 2060-ig további 45 százalékkal emelkedhet. Az IHRB arra is figyelmeztet, hogy a homok ellátási lánca rendkívül átláthatatlan, illegális kitermeléssel, korrupcióval és kényszermunkával terhelve, ami a világ harmadik legnagyobb illegális kereskedelmi üzletévé teszi.nA kritikus ásványok terén a figyelem hagyományosan a nagy volumenű fémekre, mint a lítiumra összpontosul, miközben a kisebb piacú, de stratégiailag kulcsfontosságú anyagok, mint a gallium vagy a volfrám, háttérbe szorulnak.
Kína dominanciája ezeknek a fémeknek a termelésében és finomításában meghökkentő.n2024-ben például a világ elsődleges galliumtermelésének 99 százalékát, a bizmutfinomítás 86 százalékát, a volfrámbányászat 82 százalékát és az indiumfinomítás 70 százalékát Kína adta. Az IEA adatai szerint galliumból, grafitból, mangánból és egyes ritkaföldfémekből a vezető finomító ország több mint 90 százalékos részesedéssel rendelkezik.nAz El Niño jelenség régóta ismert, de a klímaváltozás hatására erősödhet, és a gazdasági modellek egyre pontosabban képesek előre jelezni a várható károkat.
Az 1997-98-as El Niño globális veszteségét például 5,7 billió dollárra becsülték, ami rávilágít a jelenség makrogazdasági jelentőségére.nMiért fontos?nA homokhiány nem csupán környezetvédelmi probléma, hanem súlyos gazdasági kihívás is. Az Egyesült Államokban az építő
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása