A közép-európai devizapiacon kedden jelentős mozgások voltak megfigyelhetők, ahol a magyar forint kiemelkedő teljesítményt nyújtott, míg a román lej gyengült az euróval szemben. Ez a devizapiaci dinamika rávilágít a régió országainak eltérő gazdasági és politikai kihívásaira, valamint a befektetői hangulat változékonyságára. A lej gyengülése részben az előző napi erősödés korrekciója volt, melyet az S&P hitelminősítő Románia befektetésre ajánlott besorolásának megerősítése váltott ki.
A magyar forint kedden a régió legjobban teljesítő devizájaként tűnt ki, 0,5 százalékkal erősödve az euróval szemben, és elérve a 365,90-es árfolyamot. Ezt a pozitív mozgást budapesti devizakereskedők szerint az alacsonyabb energiaárak, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) euróövezeti csatlakozás melletti elkötelezettségét megerősítő jegybankári megszólalások támogatták. A Reuters kiemelte, hogy a forint idén eddig is a régió éllovasa volt, amit az uniós forrásokról szóló megállapodás és a kormány euróövezeti csatlakozási vállalása is segített.
Ezzel szemben a román lej 0,2 százalékkal gyengült, az euróval szembeni árfolyama 5,3520-ra emelkedett. Ez a mozgás azt jelenti, hogy a lej részben visszaadta a hétfői erősödését, melyet az S&P hitelminősítő Románia befektetésre ajánlott hitelminősítésének megerősítése váltott ki. A lengyel zloty szintén erősödött kedden 0,2 százalékkal, 4,3740-es euróárfolyam mellett, miközben a lengyel jegybank monetáris tanácsa kétnapos ülésbe kezdett, ahol az elemzők nem vártak kamatváltozást. A cseh korona árfolyama érdemben nem változott, 24,4520 körül mozgott az euróval szemben, miközben a cseh éves infláció szeptemberben 2,5 százalékra emelkedett, kissé meghaladva a várakozásokat.
Az S&P Global Ratings október 2-án megerősítette Románia hosszú és rövid távú, devizában és helyi valutában fennálló államadós-besorolását BBB-/A-3 szinten. Ennek ellenére a hitelminősítő a kilátást továbbra is negatívon hagyta, ami aggodalmakra ad okot a jövőre nézve. Az S&P indoklása szerint a kormányalakítás elhúzódása ellenére a 2026-os fiskális konszolidáció pályán maradt, és Románia szeptemberig az uniós helyreállítási források több mint 90%-át biztosította.
Ugyanakkor a hitelminősítő rámutatott, hogy a költségvetési és külső egyensúly romlása miatt az ország sérülékenyebbé vált a kamatemelkedéssel és a befektetői hangulat változásával szemben. A negatív kilátás tükrözi az S&P megítélését, miszerint továbbra is magasak a végrehajtási kockázatok Románia államháztartásának konszolidációja és külső hiányainak szűkítése kapcsán. Emellett Románia érzékeny a befektetői bizalom változásaira, mivel jelentősek a külső finanszírozási igényei és magas a nem rezidensek kezében lévő államadósság aránya. A román lej a múlt héten történelmi mélypontra, 5,39-es euróárfolyamig gyengült, amit a politikai válság, a növekvő finanszírozási költségek és a befektetésre ajánlott minősítés veszélyeztetése okozott. A politikai helyzet stabilizálására tett erőfeszítések részeként Nicușor Dan román államfő Luca Niculescu diplomatát jelölte miniszterelnöknek, ami már a negyedik kísérlet öt hónapon belül a válság lezárására és a szükséges költségvetési kiigazítások megkezdésére.
A Commerzbank elemzői szerint az S&P hitelminősítés megerősítése csak átmeneti támaszt nyújthat a román devizának, de nem oldja meg az ország fundamentális problémáit. Az elemzők kiemelték, hogy bár a megerősítés lehetővé teheti a Román Nemzeti Bank számára az EUR/RON árfolyam kontrollját, ez a támogatás nem képes tartósan ellensúlyozni a politikai bénultságot, a magas inflációt, valamint a strukturálisan gyenge költségvetési és külső pozíciókat. Ezek a tényezők hosszú távon továbbra is nyomást gyakorolhatnak a lejre és az ország gazdaságára.
Magyarország esetében a forint erős teljesítménye mögött több tényező is meghúzódik. Az alacsonyabb energiaárak kedvezően befolyásolják a külső egyensúlyt, míg az MNB alelnöke, Kurali Zoltán a Portfolio Back to Europe konferenciáján arról beszélt, hogy sikeres és hiteles középtávú makrogazdasági konvergenciatervek esetén Magyarországnak nem érdemes halogatnia az ERM II.-be, az euró előszobájába való belépést. Ez a jegybanki álláspont és az uniós forrásokról szóló megállapodás együttesen erősítheti a befektetői bizalmat és támogathatja a forintot.
Románia számára a negatív kilátás és a fundamentális problémák továbbra is kihívást jelentenek. A politikai stabilitás hiánya, a magas infláció és a költségvetési hiányok kezelése kulcsfontosságú lesz a lej és az ország gazdasági helyzetének hosszú távú stabilizálásához. A külső finanszírozási igények és a befektetői bizalom változásaira való érzékenység miatt Románia továbbra is sebezhető marad a globális gazdasági környezet változásaival szemben.
Magyarország esetében a forint további teljesítményét az energiaárak alakulása, a jegybanki kommunikáció, valamint az euróövezeti csatlakozással kapcsolatos kormányzati és jegybanki lépések befolyásolják majd. A régió többi országában, mint Lengyelországban és Csehországban, a jegybanki döntések és az inflációs adatok továbbra is meghatározóak lesznek a devizapiaci mozgások szempontjából. A befektetők figyelme továbbra is a makrogazdasági adatokra és a politikai fejleményekre irányul majd a közép-európai régióban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása