A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átvilágítása során Zoltán Péter miniszteri biztos 14 milliárd forintnyi gyanús költekezést és politikai tevékenységet tárt fel az elmúlt évekből. A szervezet célja most a politikamentes működés és a költségek jelentős csökkentése. A tervek szerint már decemberben megtartanák a kamara tisztségviselőinek megválasztását.
Az átvilágítás adatai szerint a NAK 14 milliárd forintot fordított politikai célokra és megkérdőjelezhető személyes juttatásokra. Ennek részeként például a magyar gazdák strasbourgi tüntetésén a kamara napidíjat, útiköltséget és szállást is fizetett a résztvevőknek. Összesen öt külföldi tüntetés finanszírozása 30 millió forintba került, melyeken fideszes influenszerek is megjelentek.
A NAK 8 millió forinttal támogatta a Tusványost szervező alapítványt, valamint közel 182 millió forinttal fideszes jelölteket 69 választókerületben 2025 decembere és 2026 áprilisa között. Két szakmainak álcázott politikai rendezvényre 191 millió forintot költöttek, ahol a gazdákat Orbán Viktor beszédére buszoztatták. Több mint 700 falugazdászt használtak fel kampánycélokra, akik 250 ezer email-címet gyűjtöttek össze, felvetve a GDPR-sértés gyanúját.
A kamara korábbi elnöke, Papp Zsolt György választási kampányához a NAKlapot nem tagoknak is kiküldték, a címjegyzéket a Fidesztől kapva. Megkérdőjelezhető megbízási és munkaszerződésekre 93 millió forintot költöttek. Például a lemondott megyei elnökök fizetése közel 17 millió forintot tett ki két év alatt, míg az elnök közösségi médiás jelenlétét intéző munkatársak 30 millió forintot kaptak, anélkül, hogy munkájukról bárki tudott volna.
Papp Zsolt bizalmi embere több mint 13 millió forintot kapott, kilétéről még a főigazgató sem tudott. Győrffy Balázs volt elnök lemondása előtt 1,8 milliárd forint értékben kötött három átfedő kommunikációs szerződést. Balásy Gyula cégével, a Lounge Event Kft.-vel 2,4 milliárd forint értékben kötöttek rendezvényszervezési szerződéseket.
Végkielégítésekre 188 millió forintot fizettek ki vezetői pozíciót elhagyó munkavállalóknak. Emellett 2018-tól a munkavállalók tiszteletdíjának 5 százalékát a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének ajánlották fel a tagok, ami nagyjából 177 millió forintba került.
Zoltán Pétert augusztus közepén nevezte ki Bóna Szabolcs agrárminiszter agrárstratégiáért, kommunikációért és átvilágítási ügyekért felelős miniszteri biztosnak. Feladata az agrárstratégiai tervek összehangolása mellett az előző kormányzat idején keletkezett, polgári vagy büntetőjogi felelősséget felvető ügyek kivizsgálása.
Bóna Szabolcs korábban hangsúlyozta, hogy a kamara politikától való mentesítése és felelős gazdálkodásának kialakítása elengedhetetlen a jövő magyar agráriuma számára. Célja, hogy egy közpénzből működő érdekképviseleti szervezet ne vegyen részt politikai kampányokban és felelősen sáfárkodjon a közpénzzel.
A korábbi elnök, Papp Zsolt György a választások előtt a Fidesz színeiben is indult, ami rávilágított a kamara és a politika közötti szoros kapcsolatra. A gazdatársadalom hagyományosan fontos szavazóbázisa volt a Fidesznek, melyre a Tisza Párt is figyelt.
A feltárt költekezések és politikai szerepvállalás kérdéseket vet fel a közpénzek felhasználásának átláthatóságával és jogszerűségével kapcsolatban egy érdekképviseleti szervezet esetében. A falugazdászok kampánycélú felhasználása és az email-címek gyűjtése adatvédelmi aggályokat is felvet.
A NAK átalakítása kulcsfontosságú a magyar agrárium szempontjából, mivel a kamara feladata a gazdálkodók szakmai érdekképviselete és támogatása. A politikai befolyástól mentes, szakmai alapokon nyugvó működés biztosítása hozzájárulhat a szervezet hitelességének és hatékonyságának növeléséhez.
A tagdíjak kérdése is kiemelt fontosságú, mivel az állam idén átvállalta a befizetést, ami jelentős bevételkiesést okozott. A jövőbeli tagdíjstruktúra kialakítása, mely figyelembe veszi a gazdálkodók terheit és a kamara fenntartható működését, alapvető fontosságú.
A NAK működési költségeit évi 11,1 milliárd forinttal tervezik csökkenteni, ami a korábbi teljes működési költség egyharmada. Ez a költségcsökkentés a tervek szerint nem érinti a kamara érdemi szakmai munkáját. A kabinet létszámát csökkentették, 70 munkavállalótól már megváltak, további 50 elbocsátását tervezik.
A politikamentes kamara megteremtése érdekében elkészült a kamarai törvény módosítása, melyről jelenleg is parlamenti viták zajlanak. A cél, hogy a javaslat mielőbb a törvényhozók elé kerüljön, lehetővé téve az alapszabályzat módosítását és a tisztségviselők decemberi megválasztását.
A kamara átalakításába bevonják a falugazdászokat és egy öttagú szakmai tanácsadó testületet is. A szakmai szervezeteket és szaktanácsadókat is megkeresik a jövőbeli működésről. A NAK 2027-től Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara néven folytatja tevékenységét.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása