Triesztben, az Adria partján fekvő La Lanterna, vagy helyi nevén El Pedocin strand különleges hagyományt őriz: a férfiak és a nők egy háromméteres fal által elválasztva, külön partszakaszokon tölthetik idejüket. Ez a megoldás, amelyet egyesek Nyugat-Európa utolsó nemek szerint elkülönített strandjának tartanak, több mint egy évszázada része a városi életnek, és a helyiek ma is ragaszkodnak hozzá.
A strandra érkezők a belépő megváltása után két bejárat közül választhatnak: a nők balra, a férfiak jobbra haladnak. A különálló öltözőkön keresztül jutnak el a saját partszakaszukra, ahol a kavicsos parton napozhatnak és fürödhetnek. A két területet egy nagyjából háromméteres fal választja el egymástól, és a szabályok szerint a falat megkerülve, csak a nyílt vízen, a hullámtörőn túl találkozhatnak az ismerősök.
A párok együtt érkezhetnek, de a bejáratnál szét kell válniuk. A 12 év alatti gyermekek azonban bármelyik szülőjük által választott oldalra beléphetnek. A férfiak oldala akadálymentesített, közvetlen vízbe jutást biztosítva, így fogyatékossággal élő látogatók is használhatják.
Egy közelmúltbeli eset során két Milánóból érkező turista felháborodását fejezte ki a szabályok miatt, miután a nő a belépő kifizetése után értesült az elkülönítésről. A szabályt abszurdnak és középkorinak nevezte, és visszakérte a jegy árát. Ez az eset a nemzetközi sajtóban is visszhangot kapott, és az El Pedocin strand hírnevét növelte.
A sajtóvisszhang ellenére a strand forgalma jelentősen nőtt: 2025 júliusában 34 885 belépést regisztráltak, míg 2026 júliusában már 53 610-et, ami több mint 50 százalékos növekedést jelent. Ez a fokozott érdeklődés új látogatókat vonz, akik nem mindig ismerik a helyi hagyományokat, ami félreértésekhez vezethet, de a helyiek elvárják a szabályok tiszteletben tartását.
A La Lanterna története a 19. század végéig, 20. század elejéig nyúlik vissza, hagyományosan 1903-at tekintik a megnyitás évének. Ekkor Trieszt még az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, és a birodalom egyik legfontosabb tengeri kikötőjeként gyorsan fejlődött. A város gazdag és kulturálisan pezsgő központtá vált, számos kultúra találkozási pontjaként.
Az El Pedocin becenév a „tetű” szóból ered, mivel a hagyomány szerint egykor osztrák katonák itt tisztították lovaikat. A nemek szerinti elkülönítés már a strand megnyitása óta része a működésnek. Bár a 20. század elején ez nem volt szokatlan, Triesztben máig fennmaradt, részben a város sajátos történelmi és társadalmi fejlődésének köszönhetően.
A triesztiek számára az El Pedocin nem csupán egy strand, hanem a mindennapi életük szerves része. Sokan a kávészünet helyett inkább fürdőzéssel és napozással szakítják meg a munkanapot, kihasználva a strand közelségét a belvároshoz. A nők körében különösen népszerű, hogy a hosszabb ebédszünetüket is itt töltik.
A helyiek szerint az elkülönítés egyik fő oka a női emancipáció korai megerősödése Triesztben. Már a Monarchia idején is működtek lányiskolák, és a városban magas volt az iskolázottsági szint, a műveltség a középosztálybeli nők körében is jellemző volt. A sportnak is komoly hagyománya volt, az úszás és a fizikai aktivitás a testi fejlődés és egészség részének számított.
A női rész így nem elzárt hely lett, hanem egy olyan tér, ahol a nők nyugodtan sportolhattak, úszhattak és napozhattak anélkül, hogy férfiak zavarnák vagy bámulnák őket. Ez a szabadságérzet máig megmaradt, lehetővé téve a félmeztelen napozást is. A nők között eltűnik az az érzés, hogy folyamatosan figyelik őket, nem kell aggódniuk megjelenésük miatt, mivel hasonló helyzetben lévő emberek veszik körül őket.
Az El Pedocin egyedisége és a nemek szerinti elkülönítés fenntartása a helyi kultúra és történelem szerves részét képezi. Bár a külső szemlélők számára szokatlannak tűnhet, a triesztiek számára ez a rendszer a nyugodt pihenés és a személyes szabadság garanciája. A strand alkalmazottai szerint a két oldal valójában két külön világként működik: a női részen a nyugodt pihenés dominál, míg a férfiaknál a kártyázás és a baráti beszélgetések jellemzőbbek.
A közelmúltbeli nemzetközi figyelem és a megnövekedett látogatószám azt mutatja, hogy az El Pedocin továbbra is vonzza az érdeklődőket. A helyiek üzenete egyértelmű: a látogatóknak nem kell szeretniük a rendszert, de ha használják a strandot, tiszteletben kell tartaniuk annak hagyományait és szabályait. Ez a trieszti strand továbbra is egy élő történelmi emlék, amely a modern korban is megőrzi különleges identitását.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása