Teljesen leégett a radostyáni református templom és a mellette álló, különleges műemléki értékkel bíró fa harangtorony egy szombat délután keletkezett tűzvészben. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen történt tragédia következtében az épületegyüttesből mindössze a falak maradtak meg, miután a tűzoltóegységek sikeresen eloltották a lángokat. A pusztítás mértékéről és a károkról a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adott tájékoztatást, kiemelve az épített örökség visszafordíthatatlan veszteségét.
A tűz martalékává vált templom és harangtorony Radostyán egyik legjelentősebb és legrégebbi épített örökségét képviselte. Mindkét struktúra műemléki védelem alatt állt, ami tovább súlyosbítja az elvesztésük jelentőségét. A lángok olyan intenzitással pusztítottak, hogy a templom belső tere, tetőszerkezete és berendezései teljesen megsemmisültek, csak a masszív kőfalak állnak még. Ugyanígy járt a különálló, fából készült harangtorony is, amely szintén a földdel vált egyenlővé, elveszítve egyedülálló szerkezetét és formáját. Ez a katasztrófa nem csupán egy épület fizikai megsemmisülését jelenti, hanem egy több évszázados történelmi, kulturális és vallási emlék elvesztését is a helyi közösség és az egész ország számára.
A radostyáni református templom története mélyen gyökerezik a múltban, egészen a középkorig visszanyúlva. A Tiszáninneni Református Egyházkerület honlapján elérhető leírások szerint a református gyülekezet már az 1595-ös templomösszeírás idején is aktívan használta az ezen a helyen álló középkori kőtemplomot. Ez az adat rávilágít arra, hogy a település magaslatán elhelyezkedő templomhely már több mint négy évszázada szakrális központként funkcionált, folyamatosan szolgálva a helyi hívő közösséget. Az évszázadok során az épület számos átalakításon esett át, melyek közül a legjelentősebb az 1784-es bővítés és felújítás volt. Ekkor emelték meg a templom falait, és keleti irányban jelentősen kibővítették, kialakítva ezzel azt a formát, amelyet egészen a mostani tűzvészig megőrzött. Ugyanebben az időszakban készült el a templom jellegzetes, kazettás jellegű famennyezete is, amely a belső tér egyik legfőbb dísze volt, és a korabeli népi építészet, valamint egyházművészet értékes példáját mutatta be. Ez a mennyezet, a maga részletgazdagságával és kidolgozottságával, hozzájárult a templom egyedi hangulatához és történelmi atmoszférájához. Az épület kiemelt történelmi és művészeti értékére való tekintettel 1953 óta állt műemléki védelem alatt, ami hivatalosan is elismerte kulturális jelentőségét.
A templom mellett álló, különálló fa harangtorony szintén pótolhatatlan veszteséget szenvedett. Ez a 16 méter magas, hatszögletű, barokk stílusú építmény 1762-ben épült, és a magyarországi faépítészet egyik ritka, épségben fennmaradt emlékének számított. Különleges szerkezete és esztétikája miatt nem csupán Radostyán, hanem az egész régió és az ország építészeti örökségének kiemelkedő darabja volt. A harangtorony egyedisége abban rejlett, hogy a faanyag felhasználásával készült, ami a barokk korban már kevésbé volt jellemző a monumentális egyházi építkezéseknél, így megőrzése különösen fontos volt. A torony nemcsak a templomhoz tartozó funkcionális elemként szolgált, hanem önmagában is egy művészeti alkotás volt, amely a helyi mesterek tudását és a korabeli építészeti trendeket tükrözte. A tűz következtében ez a történelmi érték is elpusztult, ezzel egy darabka magyar építészettörténet vált semmivé. A harangtorony műemléki védettsége is aláhúzta egyediségét és pótolhatatlan jellegét, amely mostantól csak fényképeken és leírásokban él tovább.
A radostyáni református templom és harangtorony pusztulása súlyos csapás a helyi közösség és a nemzeti kulturális örökség számára. A középkori eredetű, évszázadok során formálódott épületegyüttes elvesztése emlékeztet a műemlékvédelem fontosságára és az épített örökségünk megőrzésének kihívásaira. A tűzoltók gyors beavatkozása ellenére a lángok olyan mértékű pusztítást végeztek, amely visszafordíthatatlan károkat okozott. A közlemények nem tértek ki a tűz okára, de a vizsgálatok valószínűleg feltárják majd a tragédia körülményeit. A helyi gyülekezet és a szélesebb református közösség számára ez a veszteség mély fájdalmat jelent, hiszen egy olyan helyszín semmisült meg, amely generációk óta a hit és a közösségi élet központja volt.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása