Mychael Danna, a kortárs filmzene egyik legkiemelkedőbb alakja, exkluzív interjúban beszélt az Indexnek legújabb munkájáról. A kanadai zeneszerző, aki 2013-ban Oscar-díjat nyert a Pi élete című film zenéjéért, Szabó István rendezővel dolgozott együtt a Gyertyák csonkig égnek című Márai Sándor adaptáción. A Budapesten forgatott, Ralph Fiennes és Viggo Mortensen főszereplésével készülő alkotás zenéjének megalkotásáról, valamint karrierjének fontos állomásairól is szó esett.
Danna elmondása szerint a Szabó Istvánnal való együttműködés Robert Lantos kanadai-magyar producer révén valósult meg, akivel már pályája elején is dolgozott. Lantos 2004-ben kereste meg a zeneszerzőt a Csodálatos Júlia című film kapcsán, amely szintén Szabó István rendezésében készült. A közös munka gyümölcsözőnek bizonyult, Danna rendkívül inspiráló személyiségnek tartja a magyar rendezőt, aki szerinte a legjobbat hozza ki az alkotókból.
A Gyertyák csonkig égnek zenéjének koncepciójáról szólva Danna kiemelte, hogy a film alapvető emberi kérdésekkel, a lezárásokkal és az emberi léttel foglalkozik. A történetet brutálisnak, mégis őszintének és megindítónak írta le, amely többszöri megtekintés után is képes meghatni. Mivel a szereplők gyakran játszanak Chopint, ez adta az alapot egy elegáns, 19. századi hangzásvilág megteremtéséhez, amely intim és érzelmekkel teli. A zeneszerző külön dicsérte a Budapest Scoring zenekar professzionalizmusát, és garantálta, hogy a nézők sokan fognak sírni a film zenéjét hallva.
A magyar és hollywoodi munkakörülmények közötti különbségekről szólva Danna megállapította, hogy mindkét környezetben profi, elhivatott művészekkel dolgozott. Kifejezetten örült, hogy egy magyar történethez magyar zenekarral, Budapesten vehette fel a zenét, mivel a zenészek könnyen azonosultak az anyaggal.
Mychael Danna a kortárs filmzene egyedi hangú képviselője, aki a hagyományos nagyzenekari hangzást világzenei elemekkel ötvözi. Kompozíciói gyakran visszafogottak, atmoszférikusak és érzelmileg árnyaltak, ami miatt elsősorban drámák, művészfilmek és karakterközpontú történetek kedvelt szerzője. Pályafutása során olyan alkotásokhoz szerzett zenét, mint a Capote, a Család kicsi kincse, a Pénzcsináló és a már említett Pi élete.
A több mint 130 zenei kreditet számláló zeneszerző kreativitásának titka abban rejlik, hogy minden egyes filmmel új történetet mesél el. Számára a történet az elsődleges, amely meghatározza a zenei megközelítést, a hangszereket és a tempót. Ez a folyamat tartja fenn a kíváncsiságát és a frissességét.
Danna tudatosan a kisebb, személyesebb projekteket részesíti előnyben a hollywoodi blockbusterekkel szemben. Elmondása szerint az olyan filmek, mint a Gyertyák csonkig égnek, amelyek fájdalmat, szépséget, örömöt és bánatot is tartalmaznak, sokkal nagyobb kihívást jelentenek számára. A nagy stúdiófilmek esetében ugyanis nem mindig a történet áll a középpontban.
A Gyertyák csonkig égnek című film zenei világa kiemelten fontos szerepet játszik Márai Sándor regényének mélységének és Szabó István rendezői víziójának közvetítésében. Mychael Danna egyedi stílusa, amely az érzelmi árnyalásra fókuszál, ideális választássá teszi őt egy ilyen komplex, emberi drámához. A Chopin-motívumok beépítése eleganciát és időtlenséget kölcsönöz a kompozíciónak, erősítve a film 19. századi hangulatát.
Az Oscar-díjas zeneszerző együttműködése a Budapest Scoring zenekarral nemcsak a magyar filmipar nemzetközi elismertségét erősíti, hanem rávilágít a hazai zenészek magas színvonalú szakértelmére is. Danna elégedettsége a magyar stábbal és a zenekarral egyértelműen jelzi a magyar filmipari háttér professzionalizmusát.
Danna karrierjének áttekintése során kitért néhány alulértékeltnek tartott munkájára is, mint például a testvérével közösen jegyzett Pixar-film, az Előre. Ennek a filmnek a személyes veszteség témája különösen közel állt hozzá, mivel saját életében is megtapasztalta a testvérével az édesapa elvesztését. Az ilyen személyes érintettség mélyebb rétegeket ad a zeneszerző munkásságának és rávilágít arra, hogy a művészet gyakran a személyes tapasztalatokból táplálkozik.
A mesterséges intelligencia térnyerésével kapcsolatban Mychael Danna úgy véli, hogy az AI valószínűleg átveszi az alacsony költségvetésű projektek, például a vizsgafilmek zenéjének elkészítését. Ez tragikus lehet a pályakezdő zeneszerzők számára, akik így elesnek a korai tapasztalatoktól. Ugyanakkor meggyőződése, hogy a nagyjátékfilmekre az AI nem fog drasztikus hatást gyakorolni, mivel az ember által kreált művészetet nem lehet teljes mértékben helyettesíteni géppel. Az emberi érintés és az egyedi történetmesélés továbbra is alapvető marad.
A zeneszerző szerencsésnek tartja magát, hogy karrierje során változatos műfajokban alkothatott, a mély drámáktól a könnyed animációs filmekig. Ez a sokszínűség lehetővé tette számára, hogy folyamatosan tanuljon és fejlődjön, például egy amerikai őslakos fuvolással való találkozás során, aki a természet hangjait adta vissza hangszerén. Ezek a tapasztalatok gazdagítják zenei palettáját és hozzájárulnak egyedi hangjának kialakításához.
Danna két tinédzser fiával gyakran jár moziba, ahol azonban szakmai szemmel figyeli a filmzenéket, ami néha zavaró lehet a környezete számára. Kiemelte az "ártatlan" hallgatói készség fontosságát, melyet a filmek esetében már nehezen tud fenntartani, de a zenék esetében még képes átadni magát a tiszta élvezetnek.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása