Christopher Nolan "Odüsszeia" című filmjének júliusi bemutatója kapcsán felmerült a kérdés, vajon megnöveli-e a középiskolás diákok érdeklődését Homérosz klasszikus eposza iránt. Oroszlán Anikó, a Magyartanárok Egyesületének tagja és irodalomterapeuta szerint a film alkalmas lehet arra, hogy a diákokat fogékonyabbá tegye a történet és annak témái iránt, de az eredeti szöveg olvasására nem feltétlenül ösztönöz. A homéroszi mű nyelvi nehézségei és az irodalomtanítás kronologikus rendje miatt a kilencedik osztályos diákok számára különösen nagy kihívást jelenthet az eposz befogadása.
Oroszlán Anikó, aki a Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumában tanít magyart, rávilágított, hogy a diákok körében népszerűek a kortárs feldolgozások, mint például a filmek, képregények és sorozatok. Ez a népszerűség azonban nem feltétlenül fordítódik le a "régi" szövegek iránti olvasási kedv növekedésére. A tanárnő úgy véli, hogy Nolan alkotása kiválóan alkalmas lehet arra, hogy a diákok számára érdekesebbé tegye az Odüsszeia történetét és annak mélyebb üzeneteit.
A film olyan egyetemes témákat dolgoz fel, mint a kötelességtudat, a megfelelésvágy, az otthontól való elszakadás, valamint a közösségi szerephez való viszony. Ezek a témák könnyen kapcsolódhatnak a tizenévesek saját élményeihez és gondolataihoz, így a film segíthet hidat építeni a klasszikus irodalom és a modern diákok világa között. Oroszlán Anikó már most tervezi, hogy beépíti a filmet az óráiba, elgondolkodtató és vitaindító alkotásként tekintve rá.
A hatályos kerettanterv értelmében az Odüsszeia, hasonlóan az Íliászhoz, kötelező tananyag részleteket tartalmaz kilencedik osztályban. Ez azt jelenti, hogy a diákok tanulmányaik elején találkoznak ezekkel a nyelvileg összetett művekkel, amikor még lenne esély az olvasás népszerűsítésére. Az irodalomtörténet kronologikus haladása miatt azonban a nehezen befogadható szövegek éppen ekkor kerülnek sorra, ami kihívást jelent az olvasóvá nevelés szempontjából.
A klasszikus irodalom adaptációi régóta részei a popkultúrának, és a magyartanárok már eddig is gyakran foglalkoztak ezekkel az órákon. A filmek, színházi előadások és kortárs irodalmi feldolgozások beépítése a tanításba bevett gyakorlatnak számít. A kilencedik osztályban azonban a kevés magyaróra és az időhiány komoly akadályt jelenthet a mélyebb feldolgozásban, bár egyéni döntés alapján bármely pedagógus felhasználhatja a filmet az eposz tanításához.
Nolan filmje, bár lazán kapcsolódik az eposzhoz, számos fontos témát érint, amelyek relevánsak a mai társadalmi kérdések szempontjából. Ezek közé tartoznak a belső utak, az identitáskeresés – legyen szó katonáról, családapáról vagy férjről –, a közösségért való felelősségvállalás, a kudarc és a bűntudat. A film lehetőséget ad arra, hogy a diákokkal elbeszélgessenek a mai világ kríziseiről, egyéni és közösségi traumáiról, amelyekről a tizenéveseknek már kialakult véleményük van.
Kiemelten fontos a női szereplők, mint Pénelopé, Kalüpszó és Kirké ábrázolása, mely a tankönyvekben gyakran elhanyagolt szempont. A filmben viszont ezek a karakterek kifejezetten erősek, így alkalmat adnak a női szerepek és szemszögek mélyebb elemzésére. Ez a megközelítés gazdagíthatja az irodalomórákat és hozzájárulhat a kritikus gondolkodás fejlesztéséhez.
A filmes adaptációk kapcsán gyakran felmerülő aggodalom, hogy a diákok a könyv elolvasása helyett megelégszenek a filmmel. Oroszlán Anikó elismeri, hogy a tananyag mennyisége és a sok kötelező olvasmány miatt ez valós jelenség. Azonban az Odüsszeia esetében hangsúlyozza, hogy Nolan filmje csak lazán követi az eposz történetét, így nem helyettesítheti az eredeti művet.
A pedagógiai megközelítés kulcsfontosságú: az irodalmi művekből készült filmeket független alkotásokként, rendezői interpretációkként kell kezelni. Az órákon nem a könyv és a film hasonlóságaira vagy különbségeire érdemes koncentrálni, hanem inkább arra, hogy mi indokolja a rendezői elképzeléseket, és hogyan értelmezheti azokat a néző. Ez a módszer segít elkerülni az olvasás helyettesítését, és ösztönzi a diákokat a mélyebb elemzésre és a kritikai gondolkodásra. A film így kiegészítő eszközként funkcionálhat az irodalomoktatásban, anélkül, hogy aláásná az olvasás fontosságát.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása