A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozást indított költségvetési csalás gyanúja miatt a 2024-ben bemutatott „Most vagy soha!” című film kapcsán. Az eljárás középpontjában a produkcióra fordított közpénzek felhasználásának módja áll. Az adóhatóság szeptember 24-én erősítette meg a Telex érdeklődésére a vizsgálat tényét.
A „Most vagy soha!” című alkotás, amely Petőfi Sándor életének egy szakaszát dolgozza fel, az Orbán-kormány időszakának egyik kiemelt kulturális projektjeként valósult meg. A film produceri és forgatókönyvírói feladatait Rákay Philip és Szente Vajk látta el, míg a rendezői székben a „Pesti balhé” című filmmel ismertté vált Lóth Balázs foglalt helyet. A produkció már a forgatás fázisában is jelentős figyelmet kapott, részben a rendkívüli költségvetése miatt, amelyet a magyar filmgyártás történetének addigi legköltségesebb alkotásaként tartanak számon.
A film gyártására összesen 7,022 milliárd forintot költöttek. Ebből 4,795 milliárd forint közvetlen állami támogatásból, további 2,106 milliárd forint pedig közvetett, adókedvezményes állami támogatásból származott. A forgatáshoz Fóton egy díszletvárost építettek fel, amelynek finanszírozására egyedi kormányhatározat alapján kétmilliárd forintot különítettek el. Rákay Philip, a film kreatív producere és társ-forgatókönyvírója, nagy reményeket fűzött a díszletekhez, állítása szerint azok a film 7 milliárdos költségének felét jelentették, és bérbeadásukkal hamar visszahozhatják az árukat. Az Átlátszó információi szerint azonban a díszletet mindössze egy Disney-sorozat és az „Ann Lee testamentuma” című musical stábja használta Rákayék után.
A film 2024 márciusában került a mozikba, és a bemutatót követően vegyes fogadtatásban részesült. Összesen körülbelül 164 ezer jegyet adtak el rá a mozikban. Érdekesség, hogy az IMDb filmes adatbázisban már a premier előtt, gyakorlatilag néhány nappal korábban megkezdődött az alkotás lepontozása. Rákay Philip a kritikákra reagálva úgy nyilatkozott, hogy a film fogadtatása összességében jónak mondható, és az alkotást ért támadások elsősorban nem magának a műnek, hanem személyesen neki szóltak. A mozis premiert követően mindössze négy hónappal a TV2 már műsorra is tűzte a filmet az augusztusi tűzijáték utáni sávban.
A szakmai kritikák között Hermann Róbert Széchenyi-díjas történész véleménye is megjelent, aki a „Most vagy soha!”-t egy „XIX. századi népszínmű, egy hollywoodi blockbuster és egy 50-es évekbeli szovjet partizánfilm sajátos hibridjeként” jellemezte. A történész kifogásolta, hogy a film eltér a történelmi tényektől, ami vitát váltott ki a művészeti szabadság és a történelmi hűség kérdéskörében. Rákay Philip a közösségi oldalán reagált Hermann Róbert észrevételeire, hangsúlyozva, hogy a „Most vagy soha!” egy kalandfilm. Kifejtette, hogy egy kétórás film elkészítésekor az alkotóknak szükségszerűen élniük kell a filmnyelvi eszközökkel, mint például a sűrítés, a leegyszerűsítés vagy éppen a felnagyítás, hogy a történetet hatékonyan elmesélhessék a rendelkezésre álló időkeretben.
A NAV nyomozása most azt vizsgálja, hogy a filmre fordított jelentős közpénzek felhasználása során történt-e költségvetési csalás. Az eljárás kimenetele, és az, hogy milyen következtetésekre jut az adóhatóság, a jövőben derül ki. Az ügy rávilágít a nagyszabású, állami támogatásból megvalósuló kulturális projektek finanszírozásának átláthatóságára és elszámoltathatóságára.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása