A magyar könyvszakma egyik legrangosabb elismerését, a Fitz József-könyvdíjat nyerte el idén Kollarik Tamás és Takó Sándor Budapest/Hollywood című filmtörténeti kötete. A szerzőpáros másfél évtizede kutatja azoknak a magyar alkotóknak az életútját, akik meghatározó szerepet játszottak Hollywood megszületésében és a modern filmipar kialakulásában.
Kollarik Tamás, Balázs Béla-díjas filmes szakember és Takó Sándor, Sára Sándor-díjas filmrendező munkássága könyvsorozatok, egyetemi tankönyvek és nemzetközi dokumentumfilmek formájában ölt testet, széles körű szakmai elismerést vívva ki. Jelenleg a The Hollywood Story című nemzetközi dokumentumfilmen dolgoznak, mely a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának szakmai partnerségével, valamint a világ meghatározó filmarchívumainak és filmfesztiváljainak együttműködésével készül.
A készülő film középpontjában Hollywood két magyar úttörője, Zukor Adolf és a Fuch Vilmosként született William Fox áll, akik egymástól néhány kilométerre, Tokaj-Hegyalján látták meg a napvilágot, és alapjaiban változtatták meg a filmipart. Ezen alkotók nyomába eredve látogatott el a szerzőpáros az Osztrák Filmarchívumba, Laxenburgba, hogy interjút készítsenek Nikolaus Wostry szakmai igazgatóval, aki az archívumot vezeti.
Az archívum, Bécstől húsz kilométerre délre, egy valamikori császári birtokon található, és több mint 200 ezer filmet, valamint nagyjából háromszor ennyi filmtekercset őriz, ezzel Ausztria legnagyobb filmraktára. A bécsi archívum hozzájárulása elengedhetetlenül fontos az alkotáshoz, de a magyar alkotók találkoztak és találkoznak majd a berlini és a prágai archívum vezetőivel, továbbá francia és amerikai kutatókkal is.
A hollywoodi álomgyár gyökerei mélyen az egykori Osztrák-Magyar Monarchiába nyúlnak vissza, Bécsbe és Budapestre, ahol a filmgyártás már korán virágzott. Az osztrák film története 1906-ban, a Saturn nevű stúdióval kezdődött, amely erotikus filmeket gyártott, Sigmund Freud és Arthur Schnitzler korában, a szexuális felszabadulás jegyében.
Nikolaus Wostry, az Osztrák Filmarchívum igazgatója szerint a magyar filmgyártás és filmművészet jó néhány évvel megelőzte az osztrákot, versenyelőnyben volt az operett terén is. Az első világháború után megannyi magyar filmkészítő, a Horthy-kurzus elől emigrálva, átköltözött Bécsbe, a liberálisabb Ausztriába.
Kertész Mihály, aki Kaminer Manó néven született Budapesten, Bécsben alkotott, majd Hollywoodban Michael Curtiz néven vált világhírűvé, többek között a Casablanca rendezőjeként. Korda Sándor is a Sascha Filmnél dolgozott Bécsben, mielőtt Nagy-Britanniába ment, ahol megalapította a London Films nevű céget.
Az Osztrák Filmarchívumot 1955-ben alapították, Ausztria függetlenségének elnyerésének évében, amikor aláírták az osztrák államszerződést és kivonult a Vörös Hadsereg. Az 1945 utáni évtized roppant fontos volt Ausztria identitáskeresése szempontjából, gyökeresen szakítani akartak a múlttal, és a film kulcsszerepet játszott ebben a folyamatban.
Az archívum impozáns gyűjteménye mellett egy valóságos múzeumot is rejt az emeleten, ahol a film hőskorából származó, 100-120 éves, ma is üzemképes kamerák és vetítőberendezések láthatók. Nikolaus Wostry már kisgyermekkorában elkezdte gyűjteni a filmmel kapcsolatos ereklyéket, szenvedélye az egyetemi tanulmányai során is elkísérte, ahol történelmet és filozófiát tanult.
A Kollarik-Takó szerzőpáros kutatásai és alkotói munkája a Berlinalétól Cannes-on át a New York-i Modern Művészetek Múzeumáig (MoMA) felkeltette a világ vezető filmes szakembereinek figyelmét. Munkájuk rávilágít arra, hogy a film mint műfaj és Hollywood története nagyon mélyen gyökerezik az Osztrák-Magyar Monarchia kultúrájában és hagyományaiban, amit bizonyított dokumentumokkal támasztanak alá.
A rendező hangsúlyozta, hogy olyan filmet igyekeznek forgatni, amely a világ minden pontján érthető és értelmezhető lesz, ezzel is hozzájárulva a nemzetközi diskurzushoz a filmtörténetről. A magyar filmarchívum vezetőinek régi és szoros szakmai kapcsolata Nikolaus Wostryval, valamint a nemzetközi archívumokkal való együttműködés elengedhetetlen ehhez a komplex és átfogó munkához.
A The Hollywood Story című dokumentumfilm várhatóan jövőre kerül bemutatásra, tovább gazdagítva a magyar filmtörténeti kutatások eredményeit és a nemzetközi közönség ismereteit. A projekt rávilágít arra, hogy Hollywood, ahogyan ma ismerjük, nem jöhetett volna létre ezen a két, Tokaj-Hegyalján született úttörő, Zukor Adolf és William Fox nélkül, akik a jövőbe látó zseniként formálták a filmipart.
A kutatópáros munkája, amely számos korábbi sikeres dokumentumfilmet is magában foglal, mint például az Ocskay Lászlóról szóló alkotás vagy a Bölöni, az erdélyi legenda, nemcsak a szakmai körökben, hanem a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé teszi a filmtörténet kevésbé ismert, de annál jelentősebb fejezeteit. Ezzel hozzájárulnak a magyar kulturális örökség nemzetközi elismeréséhez és megértéséhez.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása