Az autómentes napok alapvető célja, hogy a városlakók megtapasztalhassák a gépjárműforgalom nélküli városi élet előnyeit, azonban a magyarországi gyakorlat, különösen Budapesten, gyakran eltér ettől az eredeti koncepciótól. Míg a hazai események inkább fesztiváljellegűek, addig Brüsszel és Párizs példája azt mutatja, hogy egy kiterjedtebb lezárás jelentős környezeti és életminőségi javulást eredményezhet.
A magyar települések jellemzően szeptember 16. és 22. között tartják az idei autómentes napot, Budapest pedig egy kétnapos „autómentes hétvégét” szervezett. Ennek keretében a Vámház körút, a Szabadság híd és a Műegyetem rakpart, valamint a hétvégenként amúgy is lezárt pesti alsó rakpart vált autómentessé a forgalom elől.
Ezeken az eseményeken a hangsúly gyakran a fesztiválhangulaton van, ahol a látogatók street-food ételeket kóstolhatnak, régi és új tömegközlekedési járműveket csodálhatnak meg. Emellett lehetőség nyílik környezetvédelmi fővárosi kezdeményezésekkel és civil szervezetekkel való megismerkedésre is.
Bár ezek a programok vonzóak és szórakoztatóak, az ENSZ Környezetvédelmi Programja által megfogalmazott eredeti cél, miszerint a városlakók megtapasztalhassák az autók nélküli köztereket, háttérbe szorul. A legtöbb magyar településen, és számos külföldi városban is hasonló a helyzet.
A zöld programok, közösségi közlekedési járművek és kerékpárok bemutatója, valamint a rengeteg étkezési lehetőség jellemzően nyúlfarknyi, sok esetben egyébként is forgalomcsillapított területeken zajlik. Néhány helyen kiegészül mindez ingyenes utazási lehetőséggel a közösségi közlekedési járműveken, országos szinten pedig szeptember 22-én lehet majd 999 forintos napijeggyel utazni a helyközi járatokon.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint az autómentes nap elsődleges célja, hogy a városlakók megtapasztalhassák, milyen lenne egy olyan városrészben élni, ahol nem az autók dominálják a köztereket. Ez magában foglalja a jobb levegőminőséget, az állandó motorzaj hiányát, valamint a biztonságosabb kerékpározási és sétálási lehetőségeket, akár gyerekek számára is.
A cél eléréséhez a város jelentős részének lezárása szükséges az autóforgalom elől, pontosabban csak a legszükségesebb gépjárműforgalom engedélyezése. Ez a megközelítés alapvetően eltér a magyarországi gyakorlattól, ahol a lezárások inkább szimbolikusak és korlátozott területekre vonatkoznak.
A forgalomkorlátozásoknak nemcsak szimbolikus, hanem mérhető környezeti hatásai is vannak. Brüsszelben például a lezárások következtében a nitrogén-dioxid-koncentráció 60-86 százalékkal csökkent, és egy forgalmas út környékének zajszintje is 20 decibellel mérséklődött. Ezek a számok is jól mutatják a valódi autómentes napok potenciális előnyeit.
Európában Brüsszel mutatja a legbátrabb példát a kiterjedt autómentes napok terén, ahol 2003 óta minden ilyen napon az egész városban tilos az autóhasználat. Ez alól csak a közfeladatot ellátók és a taxik kapnak felmentést, illetve azok, akik külön engedélyt kérnek, például egy hosszabb útról hazaérkezők.
Még az engedéllyel rendelkezők is legfeljebb 30 kilométer/órás sebességgel közlekedhetnek, biztosítva ezzel a gyalogosok és kerékpárosok biztonságát. Ennek eredményeként a város megtelik kerékpározó, gyalogló és görkorcsolyázó emberekkel, a múzeumok előtt sorok állnak, a kávéházak pedig zsúfolásig megtelnek.
A lakosság nagy többsége élvezi a nyugalmat, a csendet és a tisztább levegőt, ami jelentősen hozzájárul az életminőség javulásához és a közösségi élmény erősödéséhez. Ez a brüsszeli modell egyértelműen bizonyítja, hogy egy ilyen nagyszabású esemény sikeresen megvalósítható egy európai fővárosban.
Párizs is alkalmaz hasonló programot „Párizs lélegzik” néven, melynek keretében májustól augusztusig minden hónap első vasárnapján lezárják a belső négy kerületet. Itt a közösségi közlekedési járműveken kívül csak taxik és szállítójárművek közlekedhetnek, legfeljebb 20 kilométer/órás sebességgel, bizonyítva, hogy a kiterjedt lezárások megvalósíthatók egy nagyvárosban, akár rendszeres jelleggel is.
A brüsszeli és párizsi példák alapján felmerül a kérdés, hogy Budapest is lezárhatná-e az egész várost az autóforgalom elől, vagy legalábbis első lépésként a Hungária körúton belüli városrészt. Ha Párizs évente négy alkalommal képes erre, akkor Budapestnek is meg kellene tudnia valósítania egy ilyen eseményt legalább évente egyszer.
A valódi, kiterjedt autómentes napok ráadásul népszerűek is a lakosság körében. A Tiszta városok kampány 2022-es felmérése szerint Brüsszelben a megkérdezettek 58 százaléka, Párizsban pedig 65 százaléka támogatna egy heti gyakoriságú autómentes napot.
Ez arra enged következtetni, hogy Budapesten is hasonlóan népszerűek lennének a város jelentős részét magába foglaló autómentes napok. Ezek az események valóban hozzájárulhatnának a környezeti terhelés csökkentéséhez, a levegőminőség javításához és a városi életminőség hosszú távú emeléséhez.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása