Bírósági eljárás eredményeként vált nyilvánossá, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jelentős, 750 millió forintos összeggel támogatta Káel Csaba "Magyar menyegző" című filmjét. Az egykori filmügyi kormánybiztos és Nemzeti Filmintézet (NFI) igazgató filmjének teljes költségvetése a kiperelt dokumentumok alapján megközelítette a 3 milliárd forintot. A produkcióhoz a Schmidt Máriához köthető, időközben megszűnt Mol – Új Európa Alapítvány is hozzájárult 400 millió forinttal.
A lapunk által indított peres eljárás előzte meg az adatok nyilvánosságra kerülését, mivel az MTVA kezdetben nem volt hajlandó tájékoztatást adni a támogatás mértékéről. A közmédia válasza helyett a sajtószerv külföldi támogatásairól érdeklődött, egyfajta ellehetetlenítési törvényre hivatkozva. Az elsőfokú bírósági ítéletet követően azonban az MTVA átadta a "Magyar menyegző" koprodukciós szerződését.
Ebből a szerződésből derült ki, hogy az MTVA 750 millió forinttal, a Mol – Új Európa Alapítvány pedig 400 millió forinttal járult hozzá a film megvalósításához. A produkciót Lajos Tamás producer cége, a Szupermodern Stúdió gyártotta, mely a teljes, közel 3 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodott. A dokumentumok szerint Káel Csaba rendezői munkájáért 80 millió forintot, míg Lajos Tamás produceri tevékenységéért 50 millió forintot kapott.
Káel Csaba a film forgatása idején a Nemzeti Filmintézet igazgatói posztját töltötte be, ami etikai kérdéseket vetett fel a sajtóban. A "Magyar menyegzőt" a sajtóközlemények gyakran független alkotásként jellemezték, annak ellenére, hogy jelentős állami és állami kötődésű alapítványi forrásokból valósult meg. Lajos Tamás producer már a forgatás alatt utalt arra, hogy az MTVA és a Mol – Új Európa Alapítvány jelentős összegekkel szállt be a projektbe, magánbefektetők mellett.
A Szupermodern Stúdió, Lajos Tamás cége, a Káel-korszak egyik kiemelt nyertese volt, számos nagy költségvetésű alkotás fűződik a nevéhez. Ilyenek például a "Blokád", a "Semmelweis" és a közel hárommilliárd forint állami támogatásból készült "Sárkányok Kabul felett". A sajtó felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a "Magyar menyegző" jelentős állami kötődésű támogatásokat kapott, valóban független, külföldön is elismert magyar filmek, mint a 103 millió forintból készült "Fekete pont" vagy az 53 millió forintos "Magyarázat mindenre", nem részesültek hasonló figyelemben vagy közvetlen állami támogatásban.
Az eset rávilágít a közpénzek felhasználásának átláthatóságára vonatkozó igényre, különösen a kulturális szektorban. Az NFI vezetőjeként Káel Csaba filmjének állami kötődésű finanszírozása felveti az összeférhetetlenség és az etikai normák betartásának kérdését. A sajtó szerepe kulcsfontosságú volt az adatok nyilvánosságra hozatalában, biztosítva a közérdekű információkhoz való hozzáférést.
A "független" jelző használata egy ilyen finanszírozási struktúrával rendelkező film esetében megtévesztő lehet, és torzíthatja a művészeti támogatásokról szóló közbeszédet. A független filmgyártás helyzete Magyarországon kiemelten fontos téma, és az állami támogatások elosztásának módja befolyásolja a sokszínűség és az innováció lehetőségét a hazai filmiparban.
Káel Csaba megbízatása, mint az NFI igazgatósági elnöke, nemrégiben visszavonásra került, melyet Nagy Ervin kultúráért felelős kormánybiztos jelentett be. Ez a döntés azt jelenti, hogy a "Magyar menyegző" lett Káel Csaba első és egyben utolsó filmje az intézet vezetőjeként. Az NFI működésének folytonosságát ideiglenes igazgatóság biztosítja, amíg pályázati úton meg nem választják az új vezetést.
A "Magyar menyegző" cselekménye a nyolcvanas években játszódik, két budapesti fiatalról szól, akik Erdélyből próbálnak szentképeket csempészni Magyarországra. Egy kalotaszegi esküvőbe csöppenve az egyiküknek el kellene vennie egy helyi lányt, hogy az Magyarországra menekülhessen, miközben a lány féltékeny udvarlója is a nyomukban van. A film körüli finanszírozási viták ellenére a produkció elkészült és bemutatásra került.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása