A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) történelmi lépést tett a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalával. Először váltak hozzáférhetővé kórházakra lebontott statisztikák, amelyek rávilágítanak az intézmények közötti jelentős különbségekre a fertőzések megelőzésében. A frissen közzétett információk alapvető fontosságúak lehetnek a hazai egészségügy számára, segítve a célzott beavatkozásokat és a minőség javítását.
Az NNGYK egy májusi kormányhatározat nyomán interaktív felületen tette közzé a kórházi fertőzések részletes adatait. A 2025-ös évben összesen 6772 súlyos hasmenéssel járó Clostridium difficile-fertőzést jelentettek a magyar kórházakból, ami közel azonos az elmúlt évek számaival. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy az érdeklődők intézményi szinten is megismerjék ezeket az adatokat, amelyek korábban csak összesített formában voltak elérhetők.
Az első körben közzétett adathalmazok között szerepelnek a kórházakban kitört járványok részletei, egy 2022-es átfogó kutatás eredményei, valamint a Clostridium difficile (CDI) fertőzésekre vonatkozó információk. Az NNGYK tervei szerint a jövőben a multirezisztens kórokozókra és a véráramfertőzésekre vonatkozó adatbázisokat is nyilvánossá teszik. Az intézmények számára még részletesebb, osztályszintű adatok is elérhetők, segítve a problémás területek azonosítását.
A közzétett adatok elemzéséhez egy speciális, „kockázatkiigazított fertőzési hányados” nevű mutatót dolgoztak ki Ferenci Tamás és Surján György biostatisztikusok. Ez a mutató figyelembe veszi a betegforgalom és a betegek állapotának különbségeit, így pontosabban jelzi egy adott kórház fertőzési kockázatát az átlaghoz képest. Az NNGYK szakemberei szerint az anomáliák, vagyis a kiugró értékek különös figyelmet érdemelnek, mivel ezek a jó vagy rossz gyakorlatokra egyaránt utalhatnak.
A Clostridium difficile (CDI) egy spóratermelő baktérium okozta fertőzés, amely a vastagbélben szaporodik el, súlyos hasmenést és görcsöket okozva. Súlyosabb esetekben kiszáradáshoz, vastagbélgyulladáshoz, bélműködési zavarokhoz, akár életveszélyes állapothoz is vezethet. Különösen a legyengült, antibiotikum-kúrán átesett betegek fogékonyak rá.
A fertőzés terjedése jellemzően szennyezett kéz, tárgyak, eszközök vagy felületek útján történik, a kórházi környezetben az egészségügyi dolgozók higiéniája és az eszközök tisztasága kulcsfontosságú. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2022-es vizsgálata szerint Magyarországon a második legmagasabb a CDI fertőzési aránya a többi kórházi fertőzéshez viszonyítva, ami arra utal, hogy a fertőzés nálunk akadálytalanabbul terjedhet.
A kórházi fertőzések becsült száma évente több tízezerre tehető Magyarországon, amelyek komoly szenvedést, szövődményeket, sőt halált is okozhatnak. Bár az esetek száma sosem lesz nulla, jelentős részük megelőzhető lenne. Az NNGYK által most nyilvánosságra hozott adatok egy több évtizede működő bejelentési rendszeren alapulnak, melynek tartalma eddig nem volt ilyen részletesen megismerhető.
Az új adatbázis és az interaktív felület rendkívül hasznos eszköz az intézmények számára, hogy összehasonlítsák saját teljesítményüket más kórházakkal. Ez lehetőséget teremt a tanulásra, a bevált gyakorlatok átvételére és a specifikus fejlesztési célok kitűzésére. Az osztályszintű adatok révén a kórházak pontosan azonosíthatják a problémás részlegeket és célzottan avatkozhatnak be.
Az adatok alapján a kockázatkiigazított fertőzési hányados tekintetében kiugróan magas értékeket mutatott a budapesti Dél-Pesti Centrumkórház a legmagasabb szintű intézmények között, ahol a fertőzés kockázata több mint kétszerese az átlagosnak 2025-ben. Hasonlóan kedvezőtlen a helyzet a Honvédkórházban, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, a kistarcsai Flór Ferenc Kórházban és a Jahn Ferenc Kórházban, ahol a mutatók 2,6-2,7 közötti értékeket mutatnak az elvárt 1-es szinttel szemben.
Ezzel szemben jól teljesített a Vas Megyei Markusovszky Kórház és a Debreceni Egyetem klinikája. Alacsony fertőzési számokat regisztráltak a Soproni Erzsébet Oktató Kórházban és a Kanizsai Dorottya Kórházban is, bár ezekben az intézményekben kevesebb székletmintát is vizsgáltak. Fontos megjegyezni, hogy a fertőzési adatok alakulását számos tényező befolyásolja, mint például a felszereltség, a munkaerőhiány, a zsúfoltság, a betegek állapota és az elkülönítési lehetőségek, nem csupán a higiénia.
Az NNGYK célja az adatok nyilvánosságra hozatalával, hogy az intézmények a kiugró értékek, azaz az anomáliák alapján megvizsgálják saját működésüket. Ez a transzparencia lehetőséget ad a folyamatos fejlődésre és a betegbiztonság növelésére. Az adatok nem csupán a problémákat, hanem a sikeres gyakorlatokat is megmutathatják, ösztönözve a kölcsönös tanulást az egészségügyi rendszeren belül.
A részletes statisztikák hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kórházak hatékonyabban lépjenek fel a fertőzések ellen, csökkentve a betegek szenvedését és a súlyos szövődmények kockázatát. A jövőben várható további adatbázisok közzététele tovább erősítheti ezt a folyamatot, átfogóbb képet nyújtva a kórházi fertőzések helyzetéről Magyarországon.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása