A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) csütörtök este jelentős lépést tett a magyar egészségügy átláthatóságának növelése érdekében. Nyilvánosságra hozta és interaktív felületen kereshetővé tette a kórházi fertőzések adatbázisát. Ez a döntés gyökeres fordulatot jelent a korábbi, évtizedes titkolózáshoz képest, és lehetőséget teremt a súlyos problémát jelentő fertőzések elleni hatékonyabb fellépésre.
Az NNGYK honlapján elérhetővé vált adatbázis egy májusi kormányhatározat következményeként jött létre, amely kötelezte a szervezetet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések részletes adatainak közzétételére. Az elmúlt három hónapban kidolgozták az adatok elemzésének módszertanát, létrehozták a kórházakra lebontott adatbázist, és egy könnyen kezelhető interaktív felületet is kialakítottak.
Első körben több jelentős adathalmaz vált kereshetővé, köztük a kórházakban kitört járványok részletes adatai, egy 2022-ben végzett átfogó kutatás eredményei, valamint a főként kórházakban terjedő, súlyos hasmenést okozó Clostridium difficile fertőzésre vonatkozó információk. Az NNGYK ígérete szerint a jövőben közzéteszik az erős antibiotikumoknak ellenálló, úgynevezett multirezisztens kórokozókra és a véráramfertőzésekre vonatkozó adatbázisokat is.
Az állam több mint húsz éve gyűjti ezeket az adatokat, azonban eddig csak nagyon korlátozottan és nehezen értelmezhető formában voltak elérhetők a nyilvánosság számára. A korábbi kormányzati időszakokban jelentős erőfeszítéseket tettek a probléma elhallgatására és az adatok eltitkolására, ami akadályozta a valós helyzet megismerését.
A változásban kulcsszerepet játszottak különböző civil szervezetek, mint például a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a nyilvánosságpárti szakemberek és a független sajtó, köztük a Direkt36 2023-as cikksorozata és dokumentumfilmje. Ezek a szereplők hosszas pereskedések árán, az NNGYK ellenállása ellenére jutottak hozzá részletes adatokhoz, és tették azokat közzé, ezzel felhívva a figyelmet a probléma súlyosságára.
Becslések szerint a magyar kórházakban évente több tízezer fertőzés történik, amelyek felesleges szenvedést és súlyos szövődményeket okoznak a betegeknek. Különösen aggasztó, hogy a gyógyulás reményében érkező páciensek éppen az egészségügyi intézményekben kapják el ezeket a fertőzéseket. Bár az esetek száma sosem lesz nulla, jelentős részük megfelelő intézkedésekkel megelőzhető lenne.
A kórházi fertőzések terjedését számos tényező befolyásolja, beleértve a kórházi helyiségek és műtéti eszközök tisztaságát, a kézfertőtlenítő-használat gyakoriságát, valamint az egészségügyi dolgozók képességét a fertőzések gyors felismerésére és a betegek megfelelő elkülönítésére. A nem ideális körülmények, mint a sokágyas kórtermek, a leromlott vizesblokkok, az egészségügyi személyzet hiánya és a rossz légkondicionálás mind hozzájárulnak a kórokozók terjedéséhez.
Az invazív beavatkozások, mint a műtétek, és a hosszú kórházi tartózkodás növelik a fertőzés kockázatát. Emellett a betegek állapota is befolyásoló tényező, hiszen az idősek, legyengült immunrendszerűek és krónikus alapbetegségekkel küzdők sokkal fogékonyabbak a fertőzésekre. Az országos statisztikák is alátámasztják a probléma súlyosságát: a koronavírus-járvány előtt folyamatosan nőtt a fertőzések száma, a járvány idején tovább romlott a helyzet, majd magas szinten stabilizálódott, jelentős javulás nélkül az elmúlt évtizedekben.
A kórházakban terjedő kórokozók gyakran multirezisztensek, azaz ellenállnak az erős fertőtlenítőszereknek és antibiotikumoknak. Ilyenek például a tüdőgyulladást, sebfertőzést vagy húgyúti fertőzést okozó MACI, az MRSA, amely tályogokat és nehezen gyógyuló sebeket okozhat, vagy a Clostridium difficile, ami súlyos bélgyulladást és hasmenést idéz elő, és az alkoholos kézfertőtlenítővel szemben is ellenálló. Ezek a baktériumok súlyos megbetegedéseket, akár halálos vérmérgezést (szepszist) is okozhatnak, különösen az idős vagy legyengült immunrendszerű betegeknél.
A kórokozók terjedési módjai sokrétűek: cseppfertőzéssel, széklettel, sebváladékkal, orvosi eszközök útján, valamint nem megfelelően fertőtlenített kezek által is terjedhetnek. A higiénia hiánya esetén a kórokozók szinte bárhol megbújhatnak, az orvosi eszközöktől kezdve a kilincseken át az ágyneműig.
Minden invazív beavatkozás, mint egy katéter vagy kanül használata, növeli a fertőzés esélyét, és minél hosszabb ideig tartózkodik valaki kórházban, annál valószínűbb, hogy megfertőződik. Világszerte probléma az újabb „szuperbaktériumok” megjelenése és terjedése, és a különbség abban rejlik, hogy az egyes országok egészségügyi rendszerei mennyire hatékonyan küzdenek a jelenség ellen.
Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos szerint paradigmaváltásra készülnek a kórházi fertőzések visszaszorításában. Az Egészségügyi Minisztérium, Hegedűs Zsolt vezetésével, és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) is elkötelezett a probléma kezelésében. Az NNGYK szakemberei az elmúlt hónapokban azon dolgoztak, hogy az adatok megfelelő magyarázatokkal ellátva, értelmezhető formában kerüljenek nyilvánosságra.
Az új rendszer egyik fő célja, hogy az intézmények maguk is megismerjék egymás adatait, értékelhessék saját helyzetüket, és ezáltal továbbfejleszthessék infekciókontroll-tevékenységüket. Az egészségügyi vezetés abban bízik, hogy a kórházak egymás jó gyakorlataiból tanulva néhány éven belül látható javulást érhetnek el a fertőzések számának csökkentésében.
Az NNGYK szakemberei ugyanakkor óvatosak, és többször is hangsúlyozták, hogy az adatok puszta összehasonlítása vagy a kórházak rangsorolása félrevezető lehet a statisztikai modell komplexitása miatt. Arra biztatták a kórházi vezetőket, hogy őszintén kommunikáljanak a sajtóban saját helyzetükről, elkerülve ezzel a betegek bizalmának megrendülését az egészségügyi ellátásban. A becslések szerint a fertőzések 20-50 százaléka megelőzhető, ami nemcsak milliárdos megtakarítást, hanem életeket is jelent.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása