Az influenszerek térnyerése jelentős változásokat hozott a média világában, alapjaiban átalakítva a tartalomgyártást és a fogyasztói szokásokat. Ez a jelenség felveti a minőségi tartalom jövőjének kérdését, valamint azt, hogy ki és hogyan alakítja a közízlést. A helyzet tisztázásához szakértők, Szabó András Csuti, a Social Guru marketingügynökség vezetője, valamint Verebély Marcell, az RTL kreatív igazgatója nyújtottak bepillantást.
A tartalomgyártók mára a marketing szakma megkerülhetetlen szereplőivé váltak, hiszen a márkák egyre gyakrabban keresik meg őket termékeik népszerűsítésére. Az influenszerek által elérhető nagyobb elérés és potenciális vásárlói szám vonzóbbá teszi őket, mint a hagyományos tévéreklámokat. Az elmúlt évtizedben a hírnév elérésének módja is gyökeresen átalakult: míg korábban a tévés szereplés volt a kulcs a követőszám gyarapodásához, ma már a közösségi platformok, mint a TikTok, gyorsabb utat kínálnak a szélesebb közönség és a márkák megkeresései felé. Ezzel párhuzamosan a tévé is felismerte ezt a trendet, és egyre több influenszer és celeb szerepel a műsorokban, ami kölcsönösen növeli mindkét fél értékét és elérését a médiapiacon.
Az influenszer létet gyakran tévesen azonosítják a könnyen jött pénzzel vagy az ingyenéléssel, holott ők felelősségteljes tartalomgyártók, akik platformjukat használják. Szabó András Csuti szerint a celebek és sztárok közötti különbséget a célközönség és a korosztály határozza meg, míg Verebély Marcell az ismertség forrását emeli ki. Csuti úgy véli, a mai közönség, különösen a 18-59 éves korosztály, inkább a "trash" műfaj és a clickbait tartalmak iránt érdeklődik, szemben az idősebb generációk kulturális vagy intelligenciaszintet növelő tartalmaival. Példaként említette, hogy a celebeket felvonultató, egyszerű műsorok nézettsége radikálisan megugrik, szemben a mélyebb témájú produkciókkal, amelyek keveseket érdekelnek. Ez a változás a nagyközönség igényeiben is megmutatkozik, amihez a marketinges és tévés szakembereknek alkalmazkodniuk kell.
A marketinges szakember megfigyelései szerint a legtöbb médiumban ma már a „mindent az olvasottságért” elve érvényesül, ami a clickbait tartalmak és a sok kép, kevés írott információ terjedéséhez vezet. Ez a tendencia a híradásokban és hírportálokon is megfigyelhető, ahol a bulvár anyagok gyakran vezető hírként jelennek meg a nagyobb kattintásszám és elérés érdekében. Az influenszerek növekvő befolyása nemcsak a virtuális térben, hanem a közízlés és a közvélemény alakításában is jelentős hatalmat ad nekik, akár akaratukon kívül is. Csuti szerint ez a helyzet egyfajta minőségi romlást eredményezett a magyar médiában, bár a reklám- és marketingpiacon új, hatékonyabb lehetőségeket nyitott meg a cégek számára, a tartalomgyártók átütő térnyerésével.
Verebély Marcell, az RTL kreatív igazgatója hangsúlyozta, hogy a televíziós szereplés továbbra is elengedhetetlen a széles körű, országos ismertség megszerzéséhez, mivel a tévét még ma is minden korosztály nézi. Míg a közösségi platformokon szinte korlátlan a tartalomfeltöltés és a túltermelés, addig a tévében szigorúbb casting kritériumok és minőségi elvárások vannak érvényben. A kreatív vezető szerint a tévés szerepléshez bizonyos kvalitásokra van szükség, amelyek révén valaki eladható és fogyasztható tévés arccá válhat. Bár vannak országosan ismert sztárok, akik nem szerepelnek tévében, a televízió még mindig szélesebb, generációkon átívelő elérést biztosít. Csuti úgy fogalmazott, hogy nincs jó vagy rossz irány, csupán változó igények vannak, amelyekhez a marketinges és tévés szakembereknek egyaránt alkalmazkodniuk kell, miközben nem minden influenszer gyárt káros tartalmat.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása