A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló extrém hőhullámok idején kulcsfontosságúvá válik a megfelelő ruházat megválasztása. A viselt öltözék jelentősen hozzájárulhat a test hűvösen tartásához és a komfortérzet megőrzéséhez. Kutatók szerint a helyesen megválasztott ruházat révén akár két Celsius-fokkal is magasabbra állítható a légkondicionáló hőmérséklete, ami hosszú távon jelentős energia- és pénzmegtakarítást, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését eredményezheti.
A közhiedelem szerint a fehér színű ruhák a legjobbak a nyári hőségben, mivel visszaverik a napsugarakat, ellentétben a sötét színekkel, amelyek elnyelik a fényt. Ez az elmélet azonban bonyolultabbá válik, ha figyelembe vesszük a ruházat vastagságát és illeszkedését, mivel a hő nem csupán a napból, hanem a testünkből is származik. Amikor a test által termelt hő eléri a fehér ruhát, az visszaverődhet ránk. Egy 1980-as tanulmány a beduinok, az Arab-félsziget és Észak-Afrika sivatagi népének öltözködését vizsgálta, akik fekete ruhát viselnek a sivatagban. A kutatás kimutatta, hogy a hőhatásnak való kitettség azonos volt, függetlenül attól, hogy a törzs tagjai fekete vagy fehér ruhát hordtak.
A beduinok titka a bő, fekete ruházat viselése, különösen szeles időben. A bő fekete anyag felmelegíti a szövet és a bőr közötti teret, ami felfelé áramló légáramlást generál, hasonlóan egy kéményhez, és hűsítő hatást fejt ki. A tanulmány szerint a fekete köpeny által elnyelt többlethő eloszlik, mielőtt elérné a bőrt. Ebből következik, hogy a ruházat illeszkedése valójában fontosabb tényező a hűsítés szempontjából, mint a színe. Amennyiben szűk szabású ruhát választunk, érdemes a fehér színt előnyben részesíteni. A texturált anyagok, mint például a seersucker vagy a piké, amelyek gyakran sportpólókhoz használtak, szintén segítenek abban, hogy a ruhadarabok ne tapadjanak szorosan a bőrhöz.
A megfelelő szövetválasztás elengedhetetlen a kánikulában. Heather Newberger stylist és divatújságíró hangsúlyozza, hogy egy túlméretezett farmer overál viselése sokkal kényelmesebb lehet, mint egy szűkebb, gézből vagy sifonból készült ruha. Az illeszkedés szempontjából a könnyű, szőtt anyagok, mint a pamut és a selyem, általában jobban esnek lazán, mint a kötött anyagok. Ez a különbség különösen fontos párás időben. Száraz melegben a nedvszívó képesség önmagában is elegendő lehet, mivel az izzadság felszívódik a testről és elpárolog a meleg levegőben.
Párás és meleg időjárás esetén azonban a körülöttünk lévő levegő már telített vízgőzzel, ami azt jelenti, hogy a ruháink által felszívott izzadságnak nincs hová távoznia. Rhett Allain, a Southeastern Louisiana Egyetem fizika docense szerint ilyen körülmények között előnyösebb olyan anyagot viselni, amely átengedi a vízgőzt, így nem akadályozza az izzadás párolgását. Néhány modern sportruházati anyag képes erre, míg a pamut kevésbé hatékony ebben a tekintetben. Minden textília bizonyos mértékig visszatartja a test által kibocsátott infravörös sugárzást, ami hideg időben segít melegen tartani minket, de forró napokon nem ideális. Ezért létfontosságú a lélegző ruházat viselése.
A lélegző anyagok, mint a bevonat nélküli pamut, len, nejlon és poliészter, bizonyos mértékig átengedik az izzadságot és a hőt. Fontos azonban különbséget tenni a lélegző és a nedvszívó anyagok között; utóbbiak aktívan vonják el a vizet a testünktől. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói szerint a pamut és a poliészter az őket érő infravörös sugárzás nagy részét, közel 99%-át elnyelik és visszaverik, így infravörös képeken gyakran fehérnek tűnnek. Ugyanakkor ezek az anyagok a látható fény 30-40%-át is átengedik. Ez a kombináció a test gyorsabb felmelegedését okozhatja, mivel a bejövő látható fény hőt termelhet, amely aztán nem tud a test által generált infravörös sugárzásként távozni.
Az izzadás, mint a test másik hűtési mechanizmusa, szintén kulcsszerepet játszik. A pamut ugyan elnyeli a nedvességet, de lassan szárad, így intenzív izzadás esetén a ruhák nedvesek maradnak, ami csökkenti a komfortérzetet. A lenvászon széles körben népszerű a kiváló légáteresztő képessége miatt, amelyet nagy szálai biztosítanak, de a pamuthoz hasonlóan lassan szárad. A merinógyapjú kedvelt választás a szabadtéri tevékenységek kedvelői körében, mivel lélegző, elvezeti a nedvességet és nem tartja magában a szagokat. A sportruházatban gyakran használt nejlon és poliészter szintén elvezeti a nedvességet és gyorsan szárad, viszont hajlamosak megtartani a szagokat. Kutatások szerint a nejlon jobb nedvszívó képességgel rendelkezik, mint a poliészter, de lassabban szárad. A szintetikus szálak, mint a nejlon és a poliészter, nedvesen kényelmetlenné válhatnak.
Egy tanulmány a bambuszból készült ruházat viselését is javasolta, amely alacsony hővezető képességgel rendelkezik és kényelmes viseletet biztosít. Általánosságban elmondható, hogy minél kevesebb ruhát viselünk, annál nagyobb a lehetőség a párolgásból eredő hőcserére a bőrünk és a levegő között, ami fokozza a hűtő hatást. Ugyanakkor prioritás marad a bőr védelme az UV-sugaraktól, ezért a teljes meztelenség nem mindig járható út. A jövőben várhatóan új anyagok és szövetek jelennek meg, amelyek még hatékonyabban segítik a test hűtését, tovább optimalizálva a kánikulai öltözködést. Az alapvető elvek azonban – a laza illeszkedés és a megfelelő anyagválasztás – továbbra is érvényesek maradnak a hőség elleni védekezésben.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása