Habsburg Károly, az utolsó magyar király és osztrák császár, IV. Károly unokája, a közelmúltban Prágában tett látogatása során osztotta meg mélyreható véleményét a jelenlegi világpolitikai helyzetről. A főherceg meggyőződése szerint a világ már belépett a harmadik világháborúba, amely azonban nem a hagyományos frontvonalas konfliktusok formájában, hanem rejtettebb, összetettebb módon zajlik. Kifejezetten kitért az ukrajnai háborúra, Oroszország szerepére és az Európai Unió erre adott válaszára.
Habsburg Károly június 24-én látogatott el Prágába, ahol találkozott Petr Pavel cseh köztársasági elnökkel és az újonnan kinevezett prágai érsekkel. Látogatása a "Habsburg 500" elnevezésű programsorozat része volt, amely az 1526-os mohácsi csata utáni Habsburg trónra lépés ötszázadik évfordulójára emlékezik. A beszélgetés során a főherceg finoman elhárította a "Császári és Királyi Fenség" megszólítást, hangsúlyozva osztrák állampolgárságát.
A főherceg egyértelműen Putyint háborús bűnösnek nevezte, akit nemzetközi büntetőbíróság elé kellene állítani, bár elismerte, hogy erre valószínűleg nem kerül sor. Kiemelte, hogy a jog uralmát ebben a kérdésben sem szabad feladni. Károly főherceg Oroszországot gyarmatbirodalomnak tekinti, Putyint pedig egy mongol nagykánhoz hasonlította, aki elvárja népétől a szenvedést hűségük bizonyítékaként.
Az oroszellenes szankciók hatékonyságát hangsúlyozta, mivel azok jelentős gazdasági változásokra kényszerítették Oroszországot. Álláspontja szerint Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie minden halottért, menekültért és okozott kárért. A főherceg történelmi példákkal támasztotta alá, hogy Oroszország nem nyerheti meg ezt a háborút.
Habsburg Károly prágai látogatása a Habsburg-ház cseh trónra kerülésének ötszázadik évfordulója alkalmából rendezett eseménysorozat része. Az 1526-os mohácsi csatában II. Lajos magyar és cseh király halálával megüresedett a trón. Az 1515-ös bécsi királytalálkozón kötött házassági megállapodások értelmében Habsburg Ferdinánd, Lajos nővérének, Jagelló Annának férje, igényt tartott a magyar és cseh koronára.
Míg Magyarországon Szapolyai János fellépése miatt bonyolultabb volt a helyzet, Csehországban Ferdinánd trónra lépését segítette az államadósság átvállalása és az oszmán fenyegetés. Ennek a történelmi eseménynek állít emléket a "Habsburg 500" program, melynek keretében idén szeptemberben ismét kiállítják a cseh koronaékszereket a prágai királyi palotában. A korona, az országalma és a jogar 2024-től kezdődően évente pár napra megtekinthető lesz, kiegészítve a koronázási palásttal és más tárgyakkal.
Károly főherceg már három évtizede rendszeresen utazik Ukrajnába, jelenleg is hathetente látogatja az országot. Ez a hosszú távú elkötelezettség és személyes tapasztalat alátámasztja az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos határozott álláspontját.
A főherceg szerint Putyin azért nem képes befejezni a háborút, mert pontosan tudja, mi következne utána: a bűnözés és maffiahálózatok elterjedése, hasonlóan az afgán háború végéhez. Úgy véli, Oroszország valójában egy gyarmatbirodalom, nem pedig európai nemzet, ezért "dekolonizációra" lenne szüksége ahhoz, hogy integrálódhasson Európába. Az orosz "gyarmati hadsereg" problémáit nem kívánja az Európai Unión belül látni.
Kiemelte, hogy Putyin viselkedése egy iskolai zaklatóéhoz hasonlít, aki terrorizálja és megfélemlíti környezetét. Az európai történelem tanulsága szerint egy zaklatót nem lehet lecsillapítani, ahogy Hitler esetében sem működött. Fontosnak tartja, hogy Putyint ne a nyugati sztenderdek szerint ítéljük meg, mert ő nem ezeket vallja, és Európa nem hallja meg Oroszország üzenetét.
Habsburg Károly szerint a világ már egy hidegháborús időszakban, sőt, a harmadik világháborúban él. Ez a háború nem a hagyományos módon, balti államok lerohanásával vagy nukleáris fegyverek bevetésével kezdődött, hanem alattomos módszerekkel. Ilyenek az internetes rendszerek hekkelése, víz alatti kábelek rongálása és országos választások befolyásolása, amelyeket főként szentpétervári botfarmok végeznek. Ezek a jelek szerinte egyértelműen hadüzenetnek minősülnek, és nem csupán "gyerekek játszadozása".
A főherceg meggyőződése, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút, és történelmi példákat hozott fel az orosz katonai kudarcokra. Említette az 1905-ös japán vereséget, az I. világháborús helyzetet, a nyugati segítség nélküli II. világháborús küzdelmet, valamint az afgán háborúból való visszavonulást. Kiemelte az ukránok rendkívüli lélekjelenlétét és hadseregük gyors fejlődését, amelyet jelenleg a világ egyik legerősebbjének tart.
Kritikát fogalmazott meg az Európai Unió lassú reakcióképességével és egységes védelmi, illetve külügyi stratégia hiányával kapcsolatban. Bár az EU nagy rajongója, úgy látja, nincs elegendő kapacitás és tudás a megfelelő reagáláshoz. A beszélgetés során érintette a Trump-kormányzatot is, amelyet inkompetensnek és énközpontúnak ítélt, ami szerinte az USA megbízhatóságát kockáztatja.
Károly főherceg bírálta az osztrák kormányt is, míg Petr Pavel cseh elnököt dicsérte. Visszatekintve felmenői hibáira, mulasztásnak nevezte, hogy a dualista birodalomban nem volt erős szláv képviselet, különösen a csehek vezetésével, ami szerinte történelmi hiányosság volt.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása