A Telex Filmklub ismét egyedülálló filmes élményt kínál, bemutatva a grúz Dry Leaf (eredeti nyelven: ხმელი ფოთოლი) című filmet egy exkluzív, egyszeri vetítés keretében. Ez a különleges esemény egy hasonlóan sikeres januári kezdeményezést követ, folytatva azt a hagyományt, hogy olyan filmeket juttat el a magyar közönséghez, amelyek egyébként nem lennének elérhetők a helyi mozikban. A közelgő vetítésre szeptember 17-én, csütörtökön, 19 órai kezdettel kerül sor a budapesti Corvin moziban.
A Alexandre Koberidze rendezte Dry Leaf jelentős kritikai és fesztivál elismerést szerzett tavalyi locarnói debütálása óta. Története Lisa, egy sportújságíró eltűnése körül forog, aki nyom nélkül tűnik el, miután vidéki futballpályákról készített riportot. Édesapja, Irakli, egy testnevelő tanár, lánya barátjával, Levanival együtt indul útnak, hogy megtalálja őt Grúzia vidéki tájain.
A felütés ellenére a film élesen eltér egy hagyományos posztszovjet thrillertől, ehelyett egy háromórás, ráérős road movie-ként bontakozik ki. A mágikus realizmus elemeit ötvözi, és teljesen a saját egyedi filmes szabályai szerint működik. A produkció figyelemre méltó jellemzője, hogy az egész filmet egy közel két évtizedes mobiltelefonnal, pontosabban egy 2008-as Sony Ericsson W595 modellel forgatták.
Ez a szokatlan választás erősen pixeles, vizuálisan különleges esztétikát eredményez, amely egyszerre kihívja és leköti a nézőt. A Corvin mozi nagyterme ígéri, hogy felerősíti ezt az egyedi vizuális élményt. A filmet eredeti nyelven, angol felirattal vetítik, hossza 186 perc, szünet nélkül, és a vetítés után nem lesz beszélgetés.
Alexandre Koberidze rendezőnek nem újdonság a mobiltelefonok használata a filmkészítéshez; korábbi munkája, a 2017-es Let the Summer Never Come Again is ezzel a módszerrel készült. Bár az a film nem ért el akkora ismertséget, mint a Dry Leaf, utóbbi sikeresen felkeltette a nemzetközi figyelmet és elismerést. A régi eszköz használata inkább tudatos művészi választást, semmint technikai korlátot tükröz.
A Telex Filmklub régóta elkötelezett az olyan filmek bemutatása iránt, amelyek egyébként nem lennének elérhetők a magyar közönség számára. Januári exkluzív vetítésükön a kiterjedt My Undesirable Friends című dokumentumfilmet mutatták be, ezzel is bizonyítva elkötelezettségüket az egyedi kulturális események iránt. A Dry Leaf vetítése folytatja ezt a hagyományt, ritka lehetőséget biztosítva a helyi filmrajongóknak.
A film címe maga is szimbolikus kapcsolatot hordoz, a brazil futballista, Didi „hulló levél” rúgására utal, amely kiszámíthatatlan röppályájáról volt ismert. Ez az analógia tükrözi a film szokatlan narratíváját és vizuális stílusát, ahol a kimenetelek és a percepciók nem mindig egyértelműek vagy elvárhatók. A Screen Daily kritikusa kiemelte a film mély esztétikai és spirituális szépségét, tovább hangsúlyozva egyedi tulajdonságait.
A Dry Leaf jelentősége abban rejlik, hogy radikálisan eltér a mainstream európai filmkészítés konvencióitól, megkérdőjelezve a néző elvárásait a filmes történetmeséléssel és vizuális megjelenítéssel kapcsolatban. Bár a közönség gyakran a cselekményre, a témákra vagy a színészekre fókuszál, ez a film újra megerősíti a film alapvető szerepét mint vizuális művészeti formát. Szándékosan más megközelítést alkalmaz, ami a képek képernyőn való észlelésének újraértékelésére késztet.
A régi telefonnal létrehozott pixeles, szinte absztrakt látványvilág ismerős jeleneteket alakít át valami újjá és kétértelművé. A nézők arra kényszerülnek, hogy megkérdőjelezzék, mit látnak: tájat vagy emberi arcot, állatot vagy embert? Koberidze tovább játszik a közönséggel azzal, hogy szándékosan láthatatlan szereplőket vezet be, újabb réteg játékos felforgatást adva a hagyományos narratív struktúráknak.
Ez az egyedi vizuális nyelv, lírai és melankolikus hangulattal párosulva, a Dry Leaf-et olyan alkotássá teszi, amely a hagyományos cselekményvezetés helyett az érzéki élményt és az érzelmi rezonanciát helyezi előtérbe. A film ráérős tempója, a grúz vidék hangulatos tájai és a megnyugtató filmzene mind hozzájárulnak egy meditatív minőséghez, ahol minden egymást követő jelenet apró meglepetést tartogat. Ez egy másfajta elköteleződésre hív, amely az elmélkedést és a szubjektív értelmezést értékeli.
A Dry Leaf exkluzív vetítése a Telex Filmklub által egyedülálló lehetőséget kínál a magyar közönségnek, hogy megtapasztalhassa ezt a kritikailag elismert grúz filmet. Jelenlegi információk szerint a film nem kerül magyarországi mozikba, és nincs tervben olyan fesztivál sem, amelyen vetítenék. Ezáltal a szeptember 17-i esemény az egyetlen alkalom, hogy a filmet itthon, nagyvásznon lehessen látni.
Az ilyen exkluzív események kulcsfontosságú szerepet játszanak a helyi kulturális élet gazdagításában, hozzáférést biztosítva olyan nemzetközi független mozihoz, amely egyébként láthatatlan maradna. Az olyan filmek bemutatásával, mint a Dry Leaf, a Telex Filmklub sokszínű filmes környezetet teremt, és ösztönzi a kísérleti és művészileg szokatlan alkotások megbecsülését. A résztvevőket arra biztatjuk, hogy időben biztosítsák jegyeiket, mivel ez a korlátozott vetítés egy egyedi és megismételhetetlen élményt kínál.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása