A demencia egyre növekvő népegészségügyi probléma, amely nemcsak a beteget, hanem a hozzátartozókat is súlyosan érinti. A témáról, annak tabujellegéről és a gondozás nehézségeiről beszélgetett Veiszer Alinda Dr. Kázár Ágnes háziorvossal és Szegedi Katalin íróval a Friss tinta című műsorban. A beszélgetés rávilágított a demencia sokrétűségére és a családokra gyakorolt hatására.
A demencia nem önálló betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely mögött akár száz különböző kóros állapot is állhat. Az esetek hetven százalékában Alzheimer-kór okozza, húsz százalékban értípusú demenciáról van szó, míg a fennmaradó tíz százalékon osztoznak az egyéb, köztük a visszafordítható demenciaformák.
Dr. Kázár Ágnes, a Feledhetetlen Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy a 2024-es világjelentés szerint a demencia negyvenöt százalékban megelőzhető vagy késleltethető lenne, ehhez egyéni életmódbeli változásokra és a társadalom támogató szerepére egyaránt szükség van. Kutatások igazolják, hogy a tünetek megjelenése után is lassítható az állapotromlás, ami jelentősen befolyásolhatja a beteg életminőségét és a gondozási időszak hosszát.
Szegedi Katalin, a „Mintha tegnap” című könyv szerzője saját édesanyja történetén keresztül mutatja be a demencia lefolyását. Könyvében az idős főszereplő széttöredezett emlékképein keresztül tárul fel a betegség, a komikus helyzetektől a szívszorító pillanatokig. A műsorban Elisabeth Steinkellner „Az új nagyi” című könyve is szóba került, amely az unoka szemszögéből közelíti meg a demenciát és a nagymama-unoka kapcsolatot.
A demenciában szenvedő betegek hozzátartozói gyakran kétszeres gyászt élnek át. Először akkor, amikor szembesülnek szerettük értelmi képességeinek fokozatos hanyatlásával, másodszor pedig a tényleges halál bekövetkezésekor. Ez a két gyászfolyamat között akár egy évtized is eltelhet, mely idő alatt a beteg már nem ismeri fel a mindennap őt látogató gyermekeit, gondozóknak vélve őket. Gyakori jelenség, hogy a szerepek felcserélődnek: a beteg szülő a gyermekét hiszi anyjának, ami további érzelmi terhet ró a gondozóra.
A demencia egyik legfájdalmasabb aspektusa a személyiség megváltozása. A betegek bizalmatlanná válhatnak, értékeikhez ragaszkodhatnak, sőt, akár lopással is megvádolhatják a legközelebbi családtagjaikat. Dr. Kázár Ágnes hangsúlyozta, hogy ilyenkor elengedhetetlen tudatosítani, hogy nem személyes támadásról van szó, hanem a betegség tünetéről. Ebben a helyzetben a legjobb megoldás a helyzetből való kilépés, mivel a logikus érvelés már nem hatásos.
Szegedi Katalin saját tapasztalatairól is beszámolt, kiemelve, hogy az indulatok kezelése érdekében időnként elhagyta a terepet, hogy lehiggadva térjen vissza a gondozási feladatokhoz. A viselkedésbeli változások részeként gyakran előtérbe kerül a beteg eredeti személyiségének egy gátlástalanabb, viccelődőbb oldala, ami felnőttként sok esetben elfojtott marad. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szeretet kifejezése a folyamat végéig megmaradhat, még akkor is, ha a beteg már nem ismeri fel hozzátartozóit.
A demencia jelentősége abban rejlik, hogy a beteg elveszíti az önellátás és az önfenntartás képességét egy hosszú, fokozatos folyamat során. Magyarországon a lakosság körülbelül tíz százaléka érintett valamilyen formában, akár betegként, akár gondozóként. Ez a szám ötévente megduplázódik, és a nyolcvan év felettiek körében már harminc-negyven százalékra tehető az érintettek aránya. Az öregedő társadalmak miatt a demencia kezelése világszerte kiemelt népegészségügyi prioritássá vált.
A WHO ajánlása szerint minden országnak saját demenciastratégiával kellene rendelkeznie a probléma hatékony kezelése érdekében. Ez a stratégia magában foglalná a megelőzést, a korai diagnózist, a gondozás támogatását és a társadalmi tudatosság növelését. A demencia tabujellegének feloldása és a nyílt kommunikáció kulcsfontosságú a betegek és családjaik támogatásában.
A gyermekek bevonása a demenciával küzdő családtag életébe szintén kiemelt fontosságú. Bár „Az új nagyi” című könyv elsősorban nem gyerekeknek szól, Szegedi Katalin szerint érdemes bevonni őket a témába, például közös olvasással, különösen, ha a családban van érintettség. Az írónő hangsúlyozta, hogy sok családban elrejtik a demenciát a gyerekek elől, ami hosszú távon káros lehet.
A demencia globális kihívás, amelyre a társadalmaknak fel kell készülniük. A megelőzés és a lassítás lehetőségei, valamint a hozzátartozók támogatása alapvető fontosságú. Dr. Kázár Ágnes és csapata már tárgyalt az új kormánnyal a magyar demenciastratégia szükségességéről. Bár a szakember bízik a döntéshozók megértésében, a konkrét lépések még váratnak magukra.
A demencia nem csak orvosi, hanem társadalmi és emberi kérdés is, amely komplex megközelítést igényel. A nyílt párbeszéd, a tudományos kutatás és a megfelelő politikai akarat elengedhetetlen ahhoz, hogy a demenciával élők és családjaik méltóságteljes életet élhessenek. A könyvek és a médiafelületek, mint a Friss tinta adása, hozzájárulnak a téma láthatóságához és a társadalmi párbeszéd elindításához.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása