Vietnám és Thaiföld turisztikai fejlődése eltérő irányt mutat, miközben mindkét délkelet-ázsiai országot az amerikai katonai jelenlét történelmi öröksége formálja. Vietnám látványos fejlődésen megy keresztül, vonzva a tőkét és a turistákat, míg Thaiföldön, különösen Pattayán, a turizmus hanyatlásával küzdenek. A közelmúltban ötezer amerikai katona érkezése Pattayára ismét felébresztette a helyi sajtó aggodalmait a szexturizmus újjáéledése miatt.
Ötezer amerikai katona szállt partra Thaiföldön, Pattayán, az iráni válság miatt rekordhosszú ideig, 200 napig kikötés nélkül a nyílt vízen szolgáló USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozóról. A helyi média fanyalogva fogadta az érkezésüket, attól tartva, hogy ez a múltbéli szexturizmus újjáéledéséhez vezethet. Eközben Vietnámban, Da Nangban és Hoi Anban hatalmas turisztikai fellendülés tapasztalható, új szállodák épülnek és a befektetések is ömlenek az országba. A szingapúri tulajdonosok Vietnámban látják a legnagyobb növekedési potenciált az ázsiai piacon.
Da Nang, Vietnámban, a vietnami háború idején az amerikai légierő egyik legfontosabb támaszpontja volt. 1965 márciusában ide érkeztek az első amerikai szárazföldi harcoló alakulatok a stratégiai repülőtér védelmére. A bázis 1967 és 1969 között a világ egyik legforgalmasabb katonai repülőterévé vált, naponta akár ezer felszállással. Ma az egykori hangárokat raktárként használják, és egy golfpálya épült az egyik elbontott kifutópálya helyén, ahol egy géppuskafészek is emlékeztet a múltra.
Thaiföldön, Pattaya sorsa alapvetően az amerikai katonai jelenlét miatt változott meg. A múlt század közepén még csendes halászfalu volt, de a vietnami háború idején az amerikai katonák egyik legfontosabb pihenő- és rekreációs (R&R) központjává vált. 1966 és 1969 között évente 30-70 ezer amerikai katona töltött itt R&R-időt. Ez a jelenlét megteremtette a prostitúciót és az erotikus szórakoztatóipart, melyek Pattaya világszerte ismert "védjegyévé" váltak, annak ellenére, hogy hivatalosan tiltottak.
Az amerikai katonai jelenlét hosszú távú hatásai jelentősen eltérő módon alakították a két régió turizmusát. Vietnám, a háborús múlt ellenére, ma a modern luxusturizmus és a kulturális örökség harmonikus ötvözésével vonzza a látogatókat. Az ország hatalmas tőkét fektet a fejlesztésekbe, és kedvező áraival, valamint minőségi kínálatával kiemelkedik a régióban. Az egykori harctéri helyszínek, mint Da Nang, ma már turisztikai látványosságként vagy golfpályaként funkcionálnak, megőrizve a történelmi emlékeket.
Pattaya ezzel szemben a vietnami háború után is fenntartotta az amerikai katonák által létrehozott infrastruktúrát és üzleti modellt. A hetvenes évektől kezdve egyre több európai és más külföldi turista érkezett, és a város szórakoztatóipara új közönségre talált. A Walking Street és környéke a bárok, go-go klubok és egyéb felnőtt szolgáltatások koncentrációjává vált. Ez a specializáció azonban elűzte a visszafogottabb vendégeket, és a város kísérletei a konferencia- vagy golf-turizmus fejlesztésére eddig kevés sikerrel jártak.
Thaiföld turizmusa jelentős kihívásokkal néz szembe. A virágzó időszakban közel 40 millió külföldi turistát fogadtak, ez a szám mára 32 millióra csökkent. Pattayán az idei kihasználtság egyes hotelekben mindössze 15 százalékos volt, ami az életszínvonal visszaeséséhez vezetett a 120 ezres településen. A kínai turisták elmaradása, a kambodzsai-thai határkonfliktus és Vietnám modern fejlesztései mind hozzájárultak ehhez a negatív trendhez.
Az amerikai katonák mostani érkezése Pattayára, bár békés szándékkal történt, aligha képes jelentősen javítani a város és az ország turisztikai megítélésén vagy a látogatószámokon. A helyi sajtó aggodalmai rávilágítanak arra, hogy a múlt árnyai továbbra is kísértenek, és a városnak nehéz feladata lesz a hírnevének helyreállítása és a turisztikai kínálat diverzifikálása. A délkelet-ázsiai turisztikai piac dinamikusan változik, és a verseny egyre élesebb.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása