Egy rendkívül értékes és történelmi jelentőségű nyakéket tulajdonítottak el a bécsi Iparművészeti Múzeumból idén augusztus 27-én. A merész akció során a tettesek 41 kalapácsütéssel törtek be a vitrinbe, majd elmenekültek a zsákmánnyal. A nyomozás eddig nem hozott áttörést, miközben szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az ékszert valószínűleg szétszedik, hogy nyomát vessék.
Augusztus 27-én, délután két óra körül két férfi lépett be a bécsi Iparművészeti Múzeumba. Jegyvásárlás után célirányosan egy ékszerkiállítás vitrinjéhez mentek. Egyikük fegyvert rántott, mire a jelenlévők visszahőköltek, de az őrök higgadtságának köszönhetően nem történt vérontás.
A tettesek ezután 41 alkalommal sújtottak le a megerősített, de nem golyóálló üvegre, míg akkora nyílást nem hoztak létre, amelyen keresztül hozzáférhettek a nyakékhez. Az egész művelet mindössze néhány percig tartott, így a rendőrség nem ért ki időben. A rablók kizárólag a nyakéket vitték el, semmi mást nem. Egy kanadai szemtanú szerint a múzeumból kifelé rohanva is hadonásztak a pisztollyal.
A múzeum elhagyása után a tettesek viselkedése megváltozott, nyugodtan sétáltak be a közeli Városi Parkba. A park dús növényzete valószínűleg fedezéket nyújtott számukra, és feltehetően az egyik metrólejárón keresztül távoztak. Bár fényképek készültek róluk, a rendőrségi nyomozás eddig eredménytelen maradt, és a tetteseknek nyomuk veszett.
Az ellopott ékszer Nazli egyiptomi királyné nyakéke, amelyet a párizsi Van Cleef & Arpels készített 1939-ben. A különleges darabot a királyné lánya, Fawzia hercegnő és az iráni trónörökös, Mohammad Reza Pahlavi esküvőjére rendelte. A nyakék eredetileg egy mintegy 700 gyémánttal díszített tiarával együtt alkotott ékszeregyüttest.
A nyakék 200 karátnyi, összesen 673 gyémántot tartalmaz. Nazli királyné később az Egyesült Államokba költözött, ahol pénzügyi nehézségei miatt ékszergyűjteményének jelentős részét eladta. Az ékszer 1975-ben egy New York-i árverésen 140 ezer dollárért cserélt gazdát.
Negyven évvel később, 2015-ben a Van Cleef & Arpels vásárolta vissza a Sotheby's New York-i aukcióján, 4,3 millió dollárért. Ezzel az ékszer visszakerült a francia luxusház történeti gyűjteményébe. A bécsi kiállításra kölcsönbe érkezett, mielőtt ellopták.
Az eset az osztrák kriminológia egyik legmerészebb műkincsrablásaként vonulhat be a történelembe. A nyakék eredeti formájában gyakorlatilag eladhatatlan a legális nemzetközi műtárgypiacon, mivel fotói világszerte ismertek, története jól dokumentált, és eredete azonnal felismerhető. Ez a tény bonyolítja az értékesítését, de egyben rávilágít a tettesek lehetséges stratégiájára.
Sok szakember, köztük Otto Hans Ressler osztrák művészeti szakértő is, úgy véli, hogy a tettesek nem egyben próbálják meg értékesíteni az ékszert. Valószínűleg kiszedik belőle a 673 gyémántot, a platinafoglalatot pedig megsemmisítik vagy beolvasztják. Az egyes gyémántok azonosítása sokkal nehezebb lenne, így a rablók könnyebben értékesíthetik azokat.
Amennyiben a szakértők feltételezései beigazolódnak, és a nyakéket valóban feldarabolják, akkor az ékszer eredeti formájában valószínűleg soha többé nem lesz látható. A 200 karátnyi gyémánt szétszóródhat a feketepiacon, nyomkövetésük rendkívül nehézzé válhat. Ez a lopás így nem csupán egy értékes tárgy elvesztését jelenti, hanem egy történelmi műkincs megsemmisülését is.
A nyomozás folytatódik, de a tettesek eltűnése a Városi Parkban és a metrórendszerben komoly kihívást jelent a hatóságok számára. A műkincs sorsa, és az elkövetők kiléte továbbra is homályban marad, ami tovább növeli az ügy rejtélyességét és jelentőségét a műkincsrablások történetében.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása