Hét év hallgatás után új kötettel jelentkezik Bartis Attila, mely „A rég” címmel lát napvilágot a Magvető Kiadó gondozásában. Az író legutóbbi regénye, „A vége” megjelenése óta eltelt időszakban készült mű, mely egy kétpólusú önéletrajzot kínál az olvasóknak. A kötet Bartis saját gyerekkorát és családjának történetét idézi fel, miközben Budapest és a távoli Jáva szigete között ingázva tekint vissza a múltra.
A mű megírásához Bartis Attila nem csupán személyes emlékeit, hanem korabeli leveleket, feljegyzéseket és államvédelmi iratokat is felhasznált, ezzel hiteles és mélyreható képet festve a feldolgozott időszakról. A történet egyik meghatározó helyszíne Marosvásárhely, ahol az író 1984-ig élt, mielőtt édesapjával Budapestre költözött. Ez a földrajzi és időbeli elmozdulás alapvetően formálta az írói látásmódot és a személyes sorsot.
„A rég” egyrészt egy felnövéstörténet, amely a Ceauşescu-kori Románia valóságába kalauzolja az olvasót. Ebben a korszakban tanár elvtársak, szekusok, művészek és zsibárusok között zajlott az élet, tele kihívásokkal és ellentmondásokkal. A könyv kendőzetlenül szembesít családi titkokkal, mély veszteségekkel és tönkretett életekkel, bemutatva a diktatúra személyiségformáló és sorsdöntő hatásait. Ugyanakkor a kötet egy megkapaszkodástörténet is: Bartis Attila fotográfussá és íróvá válásának útját mutatja be Magyarországon, egy olyan világban, amely egyszerre volt ismerős és idegen számára. Ez a kettősség, a gyökerek és az újrakezdés közötti feszültség adja a mű egyik fő vonulatát.
A könyv azonban nem kizárólag a gyerekkor és a családi múlt felől építkezik. Fontos szerepet kap benne az a jelen is, ahonnan Bartis visszatekint ezekre az évekre. Az író több mint egy évtizede élete felét az indonéziai Yogyakartában tölti. A világ másik felén megélt szemlélődő kívülállás alapvető élményévé vált, amely elkerülhetetlenül meghatározza világlátását és a múlt eseményeinek értelmezését. A kötet jelen idejének két meghatározó helyszíne tehát Budapest és Jáva szigete, melyek kontrasztja és kölcsönhatása új dimenziót ad a visszaemlékezéseknek. A Magvető Kiadó a kötet egyik kulcsmondataként Bartis Attila gondolatát idézi: „Tévedni lehet. Hazudni nem.” Ez a kijelentés a könyv őszinteségére és a múlt feldolgozásának hitelességére utal.
Bartis Attila legutóbb 2024-ben adott interjút az Indexnek, miután „A vége” című regényével elnyerte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank irodalmi díját. Akkoriban az író hangsúlyozta, hogy a magyar irodalomnak a nyelvterületen kívül is jelentős súlya van, és figyelnek rá, annak ellenére, hogy Magyarországon hajlamosak vagyunk ennek ellenkezőjét gondolni. Az irodalom és a politika kapcsolatáról is határozottan fogalmazott, kijelentve, hogy a magyar írók képesek önerőből is megküzdeni a saját kihívásaikkal, ehhez nincs szükségük külföldi segítségre. Bartis szerint a politikai szempontok különböző mértékben, de mindig is jelen voltak az írók és az egyes nemzeti irodalmak nemzetközi megítélésében. Számára természetes örömöt jelent, amikor azt tapasztalja, hogy mások számára is valóban fontos az, amit ő fontosnak érzett megírni, ezzel is igazolva az irodalmi alkotás egyetemes értékét és hatását.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása