Október 13-án a Fehér Ház kérésére lemondott Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete. Donald Trump régi szövetségese azután veszítette el Washington támogatását, hogy a sajtóban beszámolók jelentek meg diplomáciai munkája és magánüzleti érdekei közötti lehetséges összefonódásokról. Guilfoyle távozásáról szóló közleményében hamisnak nevezte az ellene felhozott vádakat.
A botrány egyik kulcsjelenete 2026. március 18-án játszódott le egy athéni diplomáciai vacsorán. Guilfoyle vitába keveredett Stavros Papastavrou görög energiaügyi miniszterrel, ahol szóba került a romániai politikai helyzet is. Akkor már Ilie Bolojan kormánya komoly válsággal küzdött, és a szociáldemokraták kilépése a koalícióból egyre valószínűbbnek tűnt.
A Wall Street Journal tényfeltárása szerint Kimberly Guilfoyle ezen a vacsorán arra utalt, hogy Washington keze benne van Ilie Bolojan megbuktatásában. A nagykövet állítólag kijelentette, hogy az Egyesült Államok képes megbuktatni más országok kormányait, akár Görögországban is. Ügyvédje vitatta a mondat elhangzását, ám a Financial Times saját forrásokra hivatkozva megerősítette a vitatott kijelentést.
Alig két héttel a diplomáciai esemény után Guilfoyle Bukarestbe utazott, ahol olyan szociáldemokrata politikusokkal találkozott, akik később szerepet játszottak a Bolojan-kormány 2026. májusi megbuktatásában. A háttérben egy több országot érintő energetikai üzlet, az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) délkelet-európai értékesítése húzódott, melynek egyik lehetséges vásárlója Románia lett volna. Emellett kiderült, hogy Guilfoyle egy nappal a romániai politikusok vitatott míkonoszi útja előtt ugyanazon a szigeten járt, de Antal Lóránt RMDSZ-es szenátor határozottan tagadta az esetleges kapcsolatot.
Az 57 éves Kimberly Guilfoyle korábban nem a diplomácia, hanem az amerikai televíziózás és Donald Trump környezetéből volt ismert. Jogi diplomája után ügyészként dolgozott Kaliforniában, majd a kétezres évek közepén a Fox Newshoz csatlakozott. Több mint egy évtizeden át a The Five című politikai beszélgetőműsor egyik legismertebb szereplője volt.
2018-ban távozott a Fox Newstól, és egyre aktívabban kapcsolódott be a republikánus politikába, Donald Trump kampányainak ismert támogatója és adománygyűjtője lett. Szoros kapcsolatot épített ki az elnök családjával, 2018-tól Donald Trump Jr.-ral, az elnök legidősebb fiával alkotott egy párt, később el is jegyezték egymást, bár kapcsolatuk 2024 végén véget ért. Guilfoyle ennek ellenére Trump politikai szövetségese maradt.
Donald Trump 2024 decemberében, nem sokkal újraválasztása után jelölte Guilfoyle-t az Egyesült Államok görögországi nagykövetének. Az amerikai szenátus 2025 szeptemberében hagyta jóvá jelölését, majd november 4-én hivatalosan is elfoglalta athéni állomáshelyét, ezzel ő lett az első nő, aki az Egyesült Államokat görögországi nagykövetként képviselte. Bár nem rendelkezett korábbi diplomáciai tapasztalattal, Trump régi politikai szövetségeseként közvetlen kapcsolatokkal bírt az elnök környezetében. Athéni megbízatásának egyik fontos feladata hamarosan az amerikai energetikai érdekek képviselete és a délkelet-európai földgázüzletek előmozdítása lett.
Donald Trump második elnöki ciklusában Washington egyre nagyobb hangsúlyt fektetett az amerikai energiahordozók exportjára, különösen Európában. Az orosz földgáztól való függőség csökkentése új üzleti lehetőségeket nyitott az amerikai vállalatok előtt. Az egyik ilyen lehetőség a Vertikális Gázfolyosó projekt volt, melynek lényege, hogy a Görögországba tengeri úton érkező cseppfolyósított földgázt a meglévő vezetékhálózatokon keresztül Bulgárián és Románián át tovább lehessen szállítani észak felé, akár Ukrajnáig.
A Vertikális Gázfolyosó megvalósításában fontos szerepet kapott a görög Aktor Group, amely egy másik görög energetikai vállalattal közösen hozta létre az Atlantic-SEE LNG Trade nevű céget. Ennek célja amerikai cseppfolyósított földgáz vásárlása, majd továbbértékesítése a térség országaiban. Az üzleti együttműködés 2025 novemberében, egy athéni energiafórumon kezdett konkrét formát ölteni, ahol Kimberly Guilfoyle mellett romániai energetikai vállalatok képviselői is jelen voltak. A projekt Romániában azonban hamar gazdasági és politikai viták tárgyává vált, mivel a Bolojan-kormány óvatos álláspontot képviselt a hosszú távú amerikai LNG-vásárlásokról, részben Románia saját földgázkészletei és a Fekete-tengeri Neptun Deep mező kitermelésének várható beindulása miatt.
Az eset rávilágít a diplomáciai szerep és a magánüzleti érdekek közötti feszültségekre, valamint az amerikai nagykövetek magáncégekkel és lobbistákkal való kapcsolatának kérdésére. A történet az amerikai külpolitika és gazdasági érdekek összefonódását mutatja be a délkelet-európai energiapiacon, különösen az orosz gáztól való függőség csökkentésének kontextusában. A román belpolitika érzékenysége és a kormányválság időzítése tovább súlyosbította a helyzetet, szélesebb körű politikai visszhangot váltva ki.
A Wall Street Journal cikkének megjelenése után a történet gyorsan eljutott a román és görög belpolitikától az amerikai Kongresszusig. Guilfoyle, bár tagadta a vádakat, lemondása után is számos nyitott kérdést hagyott maga után. Az ügy potenciálisan befolyásolhatja a jövőbeli amerikai diplomáciai gyakorlatot és az energetikai projektek megvalósítását a régióban, miközben a transzatlanti kapcsolatok és az energiabiztonság kérdései továbbra is napirenden maradnak.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása