Az AI Summit Budapest zárónapján, a Néprajzi Múzeumban rendezett kerekasztal-beszélgetésen került terítékre a mesterséges intelligencia (AI) hatása a zene- és fesztiváliparra. A „Backstagetől a nagyszínpadig – hogyan formálja át az AI a zene- és fesztiválipart?” című eseményen Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója és Marsalkó Dávid, a Halott Pénz frontembere osztotta meg gondolatait.
A beszélgetést Weller Péter moderálta, a központi kérdés pedig az volt, hogy az AI milyen mértékben tudja kiegészíteni a zenét és az élő produkciókat, és mi az, amit továbbra sem képes helyettesíteni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a technológia hasznos eszköz lehet, de az emberi tényező és az élő élmény továbbra is kulcsfontosságú marad.
A Sziget Fesztivál alapítója, Gerendai Károly szerint a fiatalabb generációk számára az AI már természetes eszköznek számít, és önmagában nem jelent problémát. A zavaró tényező inkább akkor merül fel, ha mesterséges világok létrehozására használják, például reklámfilmekben.
Kiemelte, hogy a technológia alkalmazásának módja és célja a lényeges, nem pedig maga a használat ténye. Gerendai, bár személyesen nem használja az AI-t és távol tartja magát a közösségi médiától, ösztönzi kollégáit, hogy keressék a módját a mesterséges intelligencia bevonásának a munkafolyamatok gyorsításába és hatékonyságának növelésébe.
Marsalkó Dávid, a Halott Pénz frontembere sem használta még a zenei AI-eszközöket, mint például a Suno-t, de úgy véli, nincs ok az ijedtségre. Az AI-t egy új szoftverhez vagy szintetizátorhoz hasonlította, amely kísérletezésre ad lehetőséget. Példaként említette a „Gyerekek” című dalukat, ahol az AI segítségével gyorsan felmérte, hogyan működne egy kórus a felvételben, majd valós énekesekkel rögzítették a részt.
Marsalkó hangsúlyozta, hogy az AI izgalmas kísérleti eszköz lehet, de nem pótolhatja a dal és az előadók lelkét. Véleménye szerint az élő zene jelentősége különösen felértékelődik egy olyan korban, ahol egyre több mesterségesen generált tartalom vesz körül minket. Az előadó kisugárzása, a közönséggel való kapcsolat és a közösen megélt pillanat ma fontosabb, mint valaha.
A beszélgetésen felmerült a közösségi média és a koncertszervezés kapcsolata is. Gerendai szerint tévedés azt hinni, hogy a több millió követővel rendelkező előadók automatikusan sikeres fesztiválfellépők lesznek. A követők száma nem egyenlő az eladott jegyek számával, és a valódi zenei tehetség gyakran kevesebb követővel is nagyobb értéket képvisel, mint egy kizárólag látványos képekkel építkező influenszer.
Marsalkó Dávid saját dalainak megalkotásakor is a személyes érdeklődést tartja a legfontosabbnak, nem a korábbi YouTube megtekintések számát. Emlékeztetett arra, hogy a „Valami van a levegőben” és az „Élnünk kellett volna” című dalok esetében is voltak kezdeti ellenérzések, mégis közönségkedvencekké váltak. Ez is azt mutatja, hogy a daloknak megvan a saját életútjuk, függetlenül az azonnali népszerűségi mutatóktól.
Az emberi tényező pótolhatatlansága az egyik legfontosabb üzenet, ami a beszélgetésből kiemelkedett. Marsalkó Dávid hisz abban, hogy az AI nem fogja kiölni az emberi tényezőt, és bár nem akar visszaköltözni a barlangba, továbbra is embernek szeretné érezni magát a technológia árnyékában.
Gerendai Károly az ABBA hologramkoncertjéhez hasonló, ember nélküli produkciókat sem tartja feltétlenül problémásnak, amennyiben azok a jövő működését mutatják be. Azonban ő maga mindig olyan projektekbe fektetett, amelyekben emberi értéket tudott hozzáadni. Ed Sheeran zürichi koncertjének példája is alátámasztotta, hogy egyetlen gitárral is be lehet tölteni egy stadiont, ha az előadó valódi kisugárzással rendelkezik, amit az AI nem képes reprodukálni.
A szakértők szerint az AI térnyerésével párhuzamosan várhatóan erősödik majd az igény a valódi, ember által létrehozott dolgokra. Gerendai példaként hozta fel a másfél évtizeddel ezelőtti, mesterségesen összeállított „zenekarokat”, amelyek slágereket tudtak gyártani, de az élő előadás és a személyes élmény hiánya miatt sokan elbuktak, amint a személyiség került előtérbe.
Ha mindenki AI-t használ majd látványtervezésre, zenére vagy tartalomgyártásra, akkor éppen az lesz izgalmas, ami nem mesterséges, ami egyedi és emberi. Ez a jelenség a jövőben várhatóan felértékeli a kézműves, autentikus alkotásokat és előadásokat.
Marsalkó Dávid szerint a technológiai gyorsulással egyre erősebb lehet az emberekben a vágy a lelassulásra. Az emberi agy és természet ugyanis nem változik olyan gyorsan, mint a technológia, ezért az autentikus, lassabb élmények iránti igény növekedhet.
Az AI hétköznapi használatáról szólva Marsalkó megjegyezte, hogy a ChatGPT kiváló lehet visszajelzésekre, de könnyen panelekbe terelheti az embert. Ha mindenki ugyanazt a rendszert használja, az könnyen azonos gondolatokhoz és megoldásokhoz vezethet, ami a kreativitás és az egyediség rovására mehet.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása