A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése egyre inkább befolyásolja a művészeti ágakat, így a zene- és fesztiválipart is. Az AI Summit Budapest záróeseményén Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója és Marsalkó Dávid, a Halott Pénz frontembere vitatta meg a technológia szerepét az élő zenében. A beszélgetés központi kérdése az volt, hogy az AI mit adhat hozzá a produkciókhoz, és mi az, amit továbbra sem képes pótolni.
Az AI Summit Budapest 2026 kedd este ért véget a Néprajzi Múzeumban, ahol a „Backstagetől a nagyszínpadig – hogyan formálja át az AI a zene- és fesztiválipart?” című kerekasztal-beszélgetés zárta a Quantum Stage programját. A moderátor Weller Péter volt, aki Gerendai Károlyt és Marsalkó Dávidot kérdezte az AI zeneiparra gyakorolt hatásáról. A résztvevők a mesterséges intelligencia lehetőségeit és korlátait elemezték az élő előadások kontextusában.
Gerendai Károly elmondása szerint a Sziget közönsége nem képvisel egységes álláspontot az AI-ról. A fiatalabb generációk természetes eszközként tekintenek rá, és alapvetően nincsenek problémáik a használatával. A zavaró tényező inkább akkor jelentkezik, amikor az AI-t mesterséges világok létrehozására, például reklámfilmekben alkalmazzák. A fesztiválszervező hangsúlyozta, hogy nem a használat ténye, hanem a felhasználás módja és célja a lényeg.
Gerendai Károly személyesen nem használja az AI-t, sőt, közösségi média profilja és e-mail címe sincs. Ennek ellenére ösztönzi kollégáit, hogy keressék a technológia adta lehetőségeket a munkafolyamatok gyorsítására és hatékonyabbá tételére. A Sziget Fesztivál már alkalmazza az AI-t piackutatásra és trendek felderítésére, de Gerendai maga továbbra is továbbgörget, ha egy Google keresésnél AI-válasz jelenik meg.
Marsalkó Dávid sem használta még a Suno-hoz hasonló zenei AI-eszközöket, de úgy véli, nincs ok a félelemre az AI zenei alkalmazásaitól. Szerinte az új szoftverek hasonlóan kezelhetők, mint egy új szintetizátor: kísérletezni és próbálgatni lehet velük. Példaként említette a Halott Pénz „Gyerekek” című dalát, melynek készítésekor AI segítségével gyorsan felmérte egy kórus beépítésének lehetőségét, majd valódi énekesekkel rögzítették a részt.
Marsalkó hangsúlyozta, hogy az AI izgalmas kísérleti eszköz lehet, de a dalok és az előadók lelkületét nem képes pótolni. Ezért tartja különösen fontosnak az élő zenét egy olyan korban, amikor egyre több mesterségesen előállított tartalom vesz körül minket. Az előadó kisugárzása, a közönséggel való kapcsolat és az együtt megélt pillanat jelentősége ma talán nagyobb, mint valaha.
Marsalkó Dávid egy baráti vacsorán felmerült beszélgetést hozott fel példaként, ahol tízből tíz ember nyilatkozott úgy, hogy egy előadó emberi szimpátiája jelentősen befolyásolja a zenéjéhez való viszonyukat. Ha egy zenész elfogadhatatlan dolgot tesz vagy mond, nehezebben tudják élvezni a produkcióját. Ezt a személyes tényezőt a popzenéből nehéz kivenni, és az AI egyelőre nem képes reprodukálni.
A beszélgetés során szóba került a közösségi média és a koncertszervezés kapcsolata is. Gerendai Károly szerint tévedés azt hinni, hogy a több millió követővel rendelkező előadók automatikusan sikeres fesztiválfellépők lesznek. Fontos, hogy valaki hogyan építette fel követőtáborát; egy tehetséges zenész kevesebb követővel is lehet sikeresebb, mint egy zenei influenszer, aki látványos képekkel gyűjtött közönséget. A követők száma és a nézettség nem egyenlő az eladott jegyek számával.
Marsalkó Dávid saját dalai esetében továbbra is azt tartja a legfontosabbnak, hogy olyan zenét alkosson, ami őt személyesen érdekli, nem pedig a korábbi dalok YouTube-megtekintéseit figyeli. Említette a „Valami van a levegőben” című dalt, amelynek bizonyos sorait barátai javaslatára majdnem kihagyta, mégis ezek lettek a legsikeresebbek. Hasonlóan alakult az „Élnünk kellett volna” sorsa is, amelyet kezdetben sokan utáltak, de később közönségkedvenccé vált. Marsalkó szerint a nem slágergyanús daloknak is megvan a saját életútjuk és jelentőségük.
Marsalkó Dávid elismerte, hogy a technológia számos buktatót rejt, de nem akar visszaköltözni a „barlangba”. Fontosnak tartja, hogy az emberi tényező megmaradjon, és hisz abban, hogy az AI nem öli ki az emberi kreativitást. Gerendai Károly szerint az ember nélküli produkciók, mint az ABBA hologramkoncertje, nem feltétlenül problémásak. Ő inkább olyan dolgokba fektet, amelyek emberi értéket adnak hozzá, de lát fantáziát abban, ha a technológia a jövő megértését segíti.
Marsalkó Ed Sheeran zürichi koncertjét hozta fel példaként, ahol az előadó egy szál gitárral töltötte meg és ragyogta be a stadiont. Az ilyen emberi, megismételhetetlen pillanatokat az AI nem képes reprodukálni. Gerendai Károly úgy véli, minél több területet hódít meg az AI, annál erősebb lesz az igény a valódi, ember által létrehozott alkotásokra. Ezt illusztrálta a másfél évtizeddel ezelőtti, mesterségesen összeállított „zenekarok” példájával, amelyek slágereket gyártottak, de az élő előadások és a személyes élmény hiánya miatt sok produkció elbukott.
Szerinte hasonló folyamat várható az AI esetében is: ha mindenki mesterséges intelligenciát használ majd látványtervezésre, zenére vagy tartalomgyártásra, akkor éppen az lesz izgalmas, ami nem mesterséges. Marsalkó Dávid szerint a technológia gyorsulásával párhuzamosan erősödhet az emberekben a vágy a lassulásra, hiszen az emberi agy és természet nem változik olyan gyorsan, mint a technológia. A ChatGPT-hez hasonló eszközök hasznosak lehetnek visszajelzésre, de fennáll a veszélye, hogy egységes, sablonos gondolatokhoz és megoldásokhoz vezetnek, ha mindenki ugyanazt a rendszert használja.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása