Charles-Edouard Jeanneret, ismertebb nevén Le Corbusier, a modern építészet egyik meghatározó alakja 1911-ben tanulmányútra indult a Balkánra, melynek során Romániába is eljutott. Az utazás mély benyomásokat tett a fiatal építészre, és az itt szerzett élmények jelentősen befolyásolták későbbi purista építészeti stílusát és térszervezési elveit. Különösen egy kevésbé ismert román épülettípus, a kúla ragadta meg a figyelmét, melyről vázlatot is készített.
Évtizedekig tartó kutatás után derült fény arra, hogy pontosan melyik kúla ihlette meg Le Corbusier-t. Judith Bing, a balkáni népi építészet kutatója az 1906-os bukaresti országos kiállításról készült képeslapokon azonosította a vázlat alapjául szolgáló építményt, feloldva ezzel egy évszázados építészettörténeti rejtélyt.
Le Corbusier 1911-ben August Klipstein művészettörténésszel utazott Konstantinápolyba, útjuk során érintették Bukarestet, Athént és Isztambult is. A balkáni régió építészete és kultúrája maradandó nyomot hagyott benne, ami későbbi alkotásain is visszaköszönt. Romániai tartózkodása alatt egy kúla épületét is lerajzolta vázlatfüzetébe, anélkül, hogy konkrétan megnevezte volna azt.
A vázlatok azonban jellegzetes részleteket tartalmaztak: egy eltolt boltíves ajtót, három keskeny lőrést, lóhere alakú árkádokat és egy kőkeresztet az épület bal oldalán. Ezek a megkülönböztető jegyek segítették a kutatókat az azonosításban, de a pontos helyszín hosszú ideig ismeretlen maradt. Judith Bing, aki másfél évtizeden át kereste a Le Corbusier által rajzolt épületet, számos hasonlót vizsgált meg, de a pontos egyezést sokáig nem találta.
A megoldást végül egy 1906-os bukaresti országos kiállításról származó képeslap hozta el, melyen egy kúla volt látható. Bing 2017-es esszéjében, a "Le Corbusier and the Romanian Cula" című munkájában foglalta össze felfedezését. Feltételezése szerint a kiállításon felépített bojár kúla, amely a korabeli neoromán stílus egyik fő inspirációs forrása volt, szolgált Le Corbusier vázlatának alapjául. Ez az épület valószínűleg nem egy konkrét kúla pontos másolata volt, hanem a típus jellegzetes építészeti elemeinek ötvözete.
A kúla egy erődített, toronyszerű, kompakt és jól védhető lakóépület, mely a román építészet sajátos típusa. A 17. század végétől a 19. század elejéig építették a gazdag földbirtokos bojár családok, főként Olténia területén, a Dunától északra és a Kárpátoktól délre. A "culă" kifejezés a török "kule" szóból ered, jelentése torony, és Kónya Ádám történész javaslatára használjuk magyarul "kúla" formában.
Ezek az épületek a fanarióta uralkodók idején nyújtottak menedéket a török pasák portyázásai, rablóbandák támadásai és parasztlázadások ellen. A bojárok biztonságos helyet kerestek családjuk és értékeik megóvására, ezért építettek masszív kő- és téglafalakkal megerősített, esetenként sáncolt, 2-4 szintes toronyházakat. A kúlákat jellemzően a településeken kívül, dombokon emelték, hogy a tulajdonosok szemmel tarthassák földjeiket és időben észrevegyék a közeledő veszélyt, gyakran látótávolságra egymástól, riasztási célból.
A kúlák belső elrendezése is a védekezést szolgálta: az ablaktalan földszinten élelmiszert és értéktárgyakat tároltak, és gyakran kutat is ástak. A felsőbb szinteken laktak a családok, a középső emeleteken szűk lőrések biztosítottak lehetőséget a támadókra való tüzelésre. A legfelső szintet ünnepi alkalmakra rendezték be, gyakran díszítették, és itt nyíltak nagyobb ablakok, valamint egy félig nyitott tornác, az úgynevezett cerdac. Ez a cerdac, mely a kocka alakú épület tömbjéből volt kivágva és árkádokkal tagolt, az épület fő díszítőelemét jelentette, és a napsütésben a homlokzat és az árnyékos tornác közötti kontraszt kiemelte az árkádok formavilágát. Ezek a részletek ragadhatták meg Le Corbusier figyelmét is.
Le Corbusier balkáni utazása és a kúlákkal való találkozása jelentős hatást gyakorolt az építész későbbi munkásságára. Az akkor szerzett benyomások beépültek az azt követő évek épületterveibe, és visszaköszönnek purista építészetében és térszervezésében. Judith Bing esszéjében spekulatívan vizsgálja, hogy a bukaresti kúlák milyen hatással lehettek Le Corbusier 1920-as években tervezett purista lakóépületeire.
A kutató szerint az "új építészet öt pontja" szerint újragondolva az egykor nyitott cerdac tetőkertté (toit-jardinné) fejlődött, mely a ház tömbjének része maradva is kültéri és a természet felé nyitott teret biztosít. Emellett a kúla belső lépcsője, amelyet Le Corbusier bizonyíthatóan gondosan megfigyelt, a promenade architecturale, azaz az építészeti sétaút részévé vált, amely felfelé vezet az emelt lakóterekhez és a kültéri tetőkerthez. Ezek az elemek Le Corbusier 1920-as évekbeli nagy házainak jellegzetességeivé váltak.
A kúlák nem csupán Le Corbusier-re gyakoroltak hatást; a 19–20. században a román nemzeti identitás szimbólumaivá is váltak. Inspirációs forrásként szolgáltak a neoromán (neobrâncovenesc) építészet, valamint a modernista román építészet számára is, Le Corbusier érdeklődésétől függetlenül. Ezen erődített lakóházak a Balkán-félsziget más országaiban is előfordultak, például Szerbiában, Albániában, Bulgáriában és Észak-Macedóniában.
Romániában ma is számos történelmi kúla maradt fenn, főként Gorj, Mehedinţi, Vâlcea, Dolj, Olt, Argeş és Teleorman megyékben. Bár sok épületet átalakítottak, modernizáltak vagy bővítettek, és a lőréseket gyakran ablakokká alakították, több felújított kúla múzeumként látogatható. Ilyen például a Mioveni városában található Racovița család kúlája, amely néprajzi múzeumnak ad otthont, vagy a Vâlcea megyei Greceanu kúla, amely a Măldărești-i Múzeumkomplexum része, és a legrégebbi romániai kúlák közé tartozik, egészen a 16. századig visszanyúló előzményekkel.
A román helyreállítási alap (PNRR) turizmusfejlesztésre szánt forrásaiból a kastélyokhoz és kúriákhoz hasonlóan kúlákat bemutató útvonalakat is terveztek, ezzel is hozzájárulva ezen egyedi építészeti örökség megőrzéséhez és népszerűsítéséhez. Le Corbusier egész életében megőrizte azt a szokását, hogy vázlatfüzetekben örökítse meg a figyelmét megragadó épületeket és tájakat, melyeket később "Voyage d’Orient" címmel könyvben is kiadott, dokumentálva balkáni élményeit.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása