Eli Roth rendező legújabb horrorfilmje, A jégrémes címmel került a magyar mozikba, mely egy titokzatos fagyisról szól, aki gyermekeket változtat vérengző gyilkosokká. A forrás szerint a produkció egy gyerekes, olcsó és célt tévesztett alkotás, amely a kritikus véleménye alapján nem nyújt mélyebb mondanivalót vagy értelmezhető üzenetet. A film különlegessége és egyben vitatott pontja, hogy jelentős mértékben alkalmaz mesterséges intelligencia által generált képeket és snitteket, ami a kritika szerint rontja az összképet.
A film cselekménye egy amerikai kisvárosban bontakozik ki, ahol egy sejtelmes fagyis megjelenése felforgatja a mindennapokat. A történet szerint, ha egy gyermek elnyal egy gombócot az általa kínált fagyiból, vérengző vadállattá válik. Ezt követően a gyermekek brutális erőszakot alkalmaznak felnőttekkel szemben, például kengyeles fűrésszel nyiszatolják édesanyjuk nyakát, körfűrésszel darabolják édesapjuk testét, vagy téglával dobálják meg tanáraikat. A film első húsz percében kezdődik a vérengzés, és a kritika szerint ez az egyetlen oka a film létezésének: iskoláskorú gyerekek erőszakos viselkedésének bemutatása.
A forrás a filmet „ezer horrorfilm kamuváltozatának” nevezi, melyet mesterséges intelligencia által generált képsorokkal egészítettek ki. Az alkotásban felfedezhetők elemek a „Rémálom az Elm utcában” című klasszikusból, a „Terrifier-sorozatból”, valamint a spanyol „Ki képes megölni egy gyereket?” alapötletéből. A kritika szerint a film kísértetiesen hasonlít a „Fegyverekre” is, miközben erőlködik, hogy olyan erkölcsi határokat hágjon át, amelyeket más alkotások már korábban megtettek. A rendező célja a polgárpukkasztás, például azzal, hogy egy osztálynyi gyerek skalpolja meg az igazgatót, majd fagyiskanállal kanalazza ki az agyát.
Eli Roth, aki korábban olyan elismert horrorfilmeket rendezett, mint a „Motel 1-2.” és a „Hullaadás”, ezúttal egy saját finanszírozású projekttel jelentkezett. Korábbi munkáiban Roth képes volt társadalmi kommentárt fűzni a horror elemekhez; például a „Hullaadás” a Black Friday fogyasztói őrületét, a „Motel” pedig az amerikai külpolitika metaforáját mutatta be a szeptember 11-i események után. Ezzel szemben „A jégrémes” a kritika szerint nem hordoz ilyen mélységet vagy értelmezhető üzenetet, csupán a vér és csonkolás bemutatására fókuszál.
A film egyik legvitatottabb aspektusa a mesterséges intelligencia (MI) széleskörű használata. Roth maga is elismerte, hogy a filmben látható hipnotikus rajzfilm, amely a gyilkos gyerekek telefonjain jelenik meg, részben MI segítségével készült. A kritikus azonban gyanítja, hogy nemcsak erről a rajzfilmről van szó, hanem számos más kép és snitt, sőt, akár a végefőcím alatt hallható Snoop Dogg-szám is mesterséges intelligencia által generált. Ezek a részek a forrás szerint vizuálisan és hangzásban is elütnek a film többi részétől, összemosódó tárgyhatárokkal és furcsa fényeléssel jellemezhetők.
A mesterséges intelligencia alkalmazása a filmiparban egyre gyakoribbá válik, de „A jégrémes” esetében a kritikus szerint ez különösen problémás. Az MI által generált tartalmak „okádékul” néznek ki és hangzanak, ráadásul teljesen elütnek a film szövetéből. Ez azért is furcsa, mert a film egyébként a nyolcvanas évek VHS-korszakának „csináld-magad” horrorfilmjeire szeretne emlékeztetni, ahol emberi kezek szigszalagozták össze a speciális effekteket és keverték be a vérpatakokat. Az MI beillesztése érthetetlennek tűnik, és szembemegy azzal a retro mentalitással, amit a film elvileg képviselni szeretne.
A kritika szerint ez a technológiai választás azonnal „dátumozza” a filmet 2026-ra, amikor az MI „nyomorult” használata egyesek számára előremutató megoldásnak tűnhetett. A forrás szerint ez a megközelítés nem előremutató, de tökéletesen illeszkedik a film nihilista, provokatív és semmire nem tekintettel lévő hangulatába. A film nem kínál értelmezési keretet, és nem mond semmit a modern társadalomról, például a gyerekek telefonfüggőségéről vagy az erőszak fogyasztásáról, annak ellenére, hogy egy mellékszál a hipnotikus rajzfilmről utalhatna erre.
A kritikus kiemeli, hogy a film nem képes mélyebb gondolatokat közvetíteni az „ördögfiókákról”, akik pokollá teszik tanárok és szülők életét, vagy arról, hogy a gyerekek már fiatal korban zabálják az erőszakot. A „Fegyverek” című hasonló film ereje abban rejlett, hogy nehéz volt értelmezni, míg „A jégrémesnek” a kritika szerint egyszerűen nincsen semmi értelme. Eli Roth csupán vért és csonkolást szeretne mutogatni, mélyebb tartalom nélkül.
„A jégrémes” a forrás szerint egy olyan alkotás, amelyet valószínűleg kevesen fognak élvezni az alkotókon kívül. A film provokációnak szánja magát, de a kritika szerint ez a provokáció üres és céltalan, és a biológiai fegyverekhez hasonlítható. A korábbi Eli Roth filmekkel ellentétben, amelyek képesek voltak valamilyen társadalmi vagy politikai üzenetet közvetíteni, ez a produkció nem nyújt ilyen kapaszkodókat, és nem segít eligazodni a mai világban.
A kritika összegzésében a filmet „semmitmondónak” és „igénytelen ízléstelenségnek” nevezi. A mozikban csütörtöktől látható film a forrás szerint az első, széles körben bemutatott magyarországi filmek egyike, amely ennyire nagymértékben alkalmaz mesterséges intelligenciát. Ez a tény újabb vitát indíthat el a technológia szerepéről és elfogadhatóságáról a filmgyártásban, különösen, ha a végeredmény minősége megkérdőjelezhető.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása