Vitaszínházi előadás formájában dolgozza fel Dorosz Dávid „A hatalom árvái” című regényét a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ. A 2027 januárjának végére tervezett bemutató a rendszerváltástól egészen 2026. április 12-ig tartó időszakot öleli fel, fókuszálva arra, hogyan mélyültek el a politikai és társadalmi törésvonalak Magyarországon. Kiemelt figyelmet kap, miként jelentek meg ezek a megosztottságok a családokban, barátságokban és a különböző generációk között.
A készülő produkció nem a regény hagyományos színpadi adaptációja lesz. Az alkotók a könyv szereplőiből, történeteiből és dilemmáiból indulnak ki, azzal a céllal, hogy a nagy politikai és társadalmi folyamatok személyes következményeit mutassák be. A történetek között megjelenik egy apa, aki a munkájával együtt korábbi biztonságát és társadalmi szerepét is elveszíti, valamint egy családi emlék, amely idővel politikai jelentést kap.
Az előadás azt is vizsgálja, hogyan örökölhetik tovább a következő generációk nem magukat a történelmi eseményeket, hanem azok feldolgozatlan következményeit. A produkció a rendszerváltás különböző megéléseitől az európai uniós csatlakozáshoz fűzött reményeken keresztül az elmúlt tizenhat év politikai és társadalmi folyamataiig jut el. Az alkotók többek között arra keresik a választ, mikor válhat az alkalmazkodás önfeladássá, milyen következményei lehetnek egy kimondott véleménynek, illetve hogyan juthat el egy társadalom odáig, hogy ugyanannak az országnak a történetéről egészen eltérő tapasztalatok és értelmezések alakuljanak ki.
Lipták Ildikó, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ vezetője szerint Dorosz regénye a témák és történetek mennyisége miatt különösen gazdag alapanyagot kínál. Kiemelte, hogy az anyag inspiráló és izgalmas, jóval túlmutat azon, ami egy vitaszínházi előadásban elférhet. Az alkotói folyamat egyik fontos feladata lesz annak eldöntése, mely történeti szálakat és kérdéseket lehet egyetlen este alatt ebben a formában a legerősebben megmutatni.
Beke Luca kulturális és művészeti menedzser, a produkció producere szerint az előadás egyik kiindulópontja, hogy az eltérő politikai álláspontok mögött sok esetben hasonló emberi vágyak húzódnak meg. Kifejtette, hogy az emberek biztonságot, szabadságot és egy jobb jövőt akartak, miközben egészen különböző történeteket hittek el arról, hogyan juthatnak el oda. Beke Luca szerint az előadás arra is lehetőséget teremthet, hogy a nézők ne egymásról, hanem egymással beszéljenek ezekről a tapasztalatokról.
Dorosz Dávid számára különösen izgalmas, hogy regénye már a megjelenésének évében más művészeti formában folytathatja az életét. A vitaszínház számára teljesen új terület, ezért különösen kíváncsi arra, hogyan formálódnak tovább a regény történetei és kérdései az alkotói folyamat során. Dorosz már azt is eredménynek tartaná, ha az előadás után családokon belül különböző generációk kezdenének beszélni saját történeteikről, vagy iskolai közösségekben indulna párbeszéd a rendszerváltásról és az elmúlt évtizedekről.
Dorosz Dávid korábban elmondta, hogy a regényben szereplő történetek majdnem mindegyike a valóságban gyökerezik. A könyv előkészítése során olyan emberekkel is találkozott, akik a politikai rendszer működéséről belső történeteket osztottak meg vele. A regény több család közel negyvenéves történetén keresztül foglalkozik a hatalom hétköznapi működésével, valamint azzal, milyen nyomot hagynak a politikai és társadalmi változások az egyéni sorsokon.
A szerző számára a családi történetek és a történelem nem választhatók el egymástól. A könyv egyik fontos témája az elmúlt évtizedek társadalmi traumáinak továbböröklődése, ami mélyen befolyásolja a jelenlegi generációk életét és gondolkodását. A vitaszínházi forma lehetőséget teremt a közönség aktív bevonására, elősegítve a közös gondolkodást és a különböző nézőpontok megértését.
A Kerekasztal társulata novemberben és decemberben kezdi meg az anyag feldolgozását és az előkészítést. A próbákat januárra, a bemutatót pedig 2027 januárjának végére tervezik. A vitaszínházi forma nem hagyományos díszletekkel és színpadi apparátussal dolgozik: rövidebb, az improvizációhoz közel álló jelenetek után a közönség véleménye és reakciója is a program részévé válik.
A produkciót úgy tervezik, hogy könnyen utaztatható legyen, ezért az alkotók az ország több pontjára is elvinnék, szélesebb közönséghez eljuttatva a feldolgozott témákat. Dorosz Dávid első regénye, a „Mindenki lelép” 2025-ben bekerült a Margó-díj shortlistjére, filmes feldolgozása pedig jelenleg is előkészítés alatt áll. A szerző harmadik regényén is dolgozik, amelyben továbbra is a hatalom természetét kívánja vizsgálni.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása