Vályi-Nagy Vilmos, a 2010 és 2014 között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitokára, a Partizán YouTube-csatornáján tette közzé történetét. Az interjúban elmondta, hogy évekig segítette a tényfeltáró újságírók munkáját informátorként, most pedig saját nevét és arcát is vállalva mesél a megismert ügyekről. A volt államtitkár a Microsoft-ügy részleteiről, valamint saját menesztésének körülményeiről is beszélt, melyben állítása szerint Tiborcz István is szerepet játszott.
Vályi-Nagy Vilmos a 2010-es kormányváltás előtt a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál (VPOP) dolgozott informatikai vezetőként, majd főparancsnok-helyettesként. 2010-től helyettes államtitkárként, 2012-től pedig államtitkárként az volt a feladata, hogy a VPOP-nál bevezetett informatikai gyakorlatokat kiterjessze az állami szféra teljes informatikai és távközlési beszerzéseire. Elmondása szerint a kormányzati informatika racionalizálásának voltak ellenlábasai, többek között a Microsoftnál, ahol nem örültek az állami megrendelések csökkenésének.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az amerikai tőzsdefelügyelet 2019-ben tárta fel, hogy a Microsoft viszonteladói korrupt közbeszerzéseken keresztül szereztek óriási összegeket a magyar állammal kötött üzletek során. A közvetítő cégek a nagy tételben vásárolt irodai szoftverek beszerzési árát lealkudták, de a kedvezményt állítólag "lenyelték", amiért a Microsoft Amerikában bírságot kapott, Magyarországon azonban nem történt felelősségre vonás.
Vályi-Nagy Vilmos elmondása szerint már 2011-ben a licencdíjcsökkentés mellett nyílt forráskódú szoftverek bevezetésén is dolgoztak az államigazgatásban. Ebben az időszakban Lázár János fideszes politikus a tudtuk és támogatásuk nélkül sok milliárd forintot csoportosított át egy informatikai projektből Microsoft-licenc beszerzésre. Az államtitkár közbenjárására törölték a közbeszerzési eljárást, mivel a licenccsomag ára majdnem duplája volt a piacilag indokolhatónak, ezzel egymilliárd forintot spórolva az államnak.
Ekkor érezte először, hogy érdeket sértett, és Vágujhelyi Ferenc, az adóhivatal akkori elnökhelyettese "súlyos árat" ígért neki. Később a miniszterelnök megerősítette, hogy helyesen járt el. A Microsoft-botrány hátterében szerinte a Humansoft Kft. informatikai cég állt, amely érdeksérelmet szenvedett, és az ő elmozdítására törekedett. Ez sikerült is, mivel a 2014-ben felálló új kormányban már nem kapott szerepet.
Korábbi minisztere „őszinte felháborodással mesélte”, hogy miért lett eltávolítva. Az ellene felhozott vád az volt, hogy 50 millió forintot vett fel a Microsoft-ügyben. A döntés állítólag az Orbán család egyik ebédjén született meg, amelyről – Vályi-Nagy Vilmos szerint – Tiborcz István, a miniszterelnök veje szolgáltatott információt a külvilágnak. Később Németh Lászlóné fejlesztési minisztertől tudta meg, hogy „Tiborcz István bemószerolta Orbánnál”.
Vályi-Nagy Vilmos államtitkári pozíciója idején számos más államtitkár, intézményvezető és miniszter is megkereste őt panaszaival. Ezek a panaszok olyan családtagokat és „NER-es csúcsoligarchákat” érintettek, akik állítólag leszívták a magyar állam pénzét. Az informátor szerint ezek az emberek pontosan tisztában voltak a folyamatokkal, de nem mertek, nem tudtak, vagy nem akartak szembemenni velük.
A műsorban szó esett arról is, hogy Vályi-Nagy Vilmos konfliktusba keveredett Pintér Sándor belügyminiszterrel az Eclipse-ügy miatt. Ebben az esetben az állam milliárdokat költött gépkocsik eredetiségvizsgálatát nyilvántartó szoftverek fejlesztésére, amelyeket azonban soha nem szállítottak le. Vályi-Nagy Vilmos azt állította, hogy Pintér Sándor el akarta érni a kirúgását.
Egy korábbi magas rangú állami tisztviselő nyilvános fellépése és állításai rávilágítanak a kormányzati beszerzések és a hatalmi struktúrák működésének feltételezett problémáira. Az államtitkár beszámolója szerint a rendszeren belüli ellenállás és a személyes érdekek komoly hatással voltak a közpénzek felhasználására. Az OLAF és az amerikai tőzsdefelügyelet által feltárt Microsoft-ügy magyarországi következményeinek hiánya, valamint a volt államtitkár menesztésének körülményei felvetik a felelősségre vonás és az elszámoltathatóság kérdését.
Az állítások szerint a politikai döntések mögött személyes kapcsolatok és üzleti érdekek húzódhattak meg, befolyásolva a káderek sorsát és az állami projektek irányát. Az ilyen típusú információk segíthetnek a közvéleménynek jobban megérteni a hatalmi mechanizmusokat és a feltételezett korrupciós esetek hátterét.
Vályi-Nagy Vilmos menesztését követően, 2014-től kezdődően, állítása szerint hosszú ideig megfigyelték és fenyegetéseket kapott. Az Alkotmányvédelmi Hivatal dokumentumaiban hamisított adatokat rögzítettek róla. Az Eclipse-ügy után a VPOP-nál „tucatjával rúgták ki” az ügyön dolgozókat, ami szerinte a Fidesz 2010 utáni káderpolitikájának rendszeresen visszatérő eleme volt.
Az ex-államtitkár szerint a minisztercserék után az érintett miniszterek embereit, az államtitkárokat, helyetteseiket és főosztályvezetőiket „az utolsó írmagjáig kiirtották”. Hasonló esetekre még az elmúlt két évben is volt példa a Pénzügyminisztérium és a Gazdasági Minisztérium átalakulása és összeolvadása kapcsán. Ezek az állítások egy szélesebb körű mintára utalnak az állami szektorban, ahol a lojalitás és az érdekek előtérbe kerülhetnek a szakmai teljesítménnyel szemben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása