A parlamenti vizsgálóbizottság szerdai ülésén tíz személy meghallgatásáról döntött a kegyelmi botrány felelőseinek feltárása érdekében. Az idézettek között szerepel Polt Péter volt legfőbb ügyész és Balog Zoltán, az egykori Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetője, jelenlegi református püspök is. A testület célja a bicskei gyermekotthonban történt visszaélésekkel kapcsolatos felelősségi lánc teljes feltárása.
A bizottság tagjai valamennyi döntést egyhangúlag hozták meg. Balog Zoltán egyházkerülete korábban már jelezte, hogy a püspök eleget tesz a megkeresésnek és válaszolni fog a bizottság kérdéseire.
A bizottság a két említett személyen kívül meghallgatja Csókay Lászlót, a bicskei gyermekotthont korábban fenntartó fővárosi önkormányzat gyermekvédelmi osztályvezetőjét. Szintén idézést kap Csomós Miklós és Bagdy Gábor volt főpolgármester-helyettes, valamint Mátrahalmi Tibor, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Fejér Megyei Kirendeltségének volt igazgatója. A listán szerepel még Simon László, Fejér megye korábbi rendőrfőkapitánya és Szabó Máté, aki ombudsmanként 2012-ben jelentést készített a bicskei üggyel kapcsolatban.
A bizottság zárt ülésen, együttműködési kötelezettség nélkül hallgatja meg a bicskei gyermekotthon két dolgozóját. A többi idézett személy meghallgatására, együttműködési kötelezettséggel, az idézések kiküldése után 15-17 nappal kerülhet sor. Schummer Orsolya (Tisza Párt), a bizottság elnöke ismertette a munkatervüket, amely két vizsgálati szakaszt határoz meg.
Az első vizsgálati szakasz a 2011 és 2013 közötti időszakra fókuszál, amikor a gyermekotthon még a főváros, majd a minisztérium fenntartásában működött. Ekkor azt vizsgálják, kik és mikor szereztek tudomást az intézményben történt visszaélésekről, milyen intézkedések történtek, illetve maradtak el. Fontos kérdés, hogy miért nem indult olyan eljárás, amely megakadályozhatta volna a további visszaéléseket, és milyen intézményi védelmet élvezett az igazgató és helyettese a 2010-es évek elején.
Kiemelten vizsgálják a fővárosi önkormányzat 2011-es és 2012-es fenntartói felelősségét, amikor a bejelentések ellenére az igazgató a helyén maradhatott. Ezen felül a minisztériumnak az intézmény 2013-as átvételétől fennálló felelősségét is elemzik. A vizsgálat második szakasza a 2015 és 2016 közötti időszakra terjed ki.
Ebben a szakaszban azt vizsgálják, hogy a jelzések ellenére miként maradhatott a helyén a gyermekotthon vezetője, aki még fővárosi és állami kitüntetést is átvehetett. Schummer Orsolya elmondása szerint fel kell tárni, hogy a kialakuló védőháló hogyan ágyazott meg annak a későbbi magasabb szintű befolyásolásnak, amely a kegyelmi döntést is lehetővé tette. Ez a megközelítés rávilágít a rendszerhibákra és a lehetséges befolyásolási mechanizmusokra.
A kegyelmi ügy bő két évvel ezelőtt, 2024. február 2-án robbant ki, amikor nyilvánosságra került, hogy Novák Katalin akkori államfő elnöki kegyelmet adott K. Endrének. K. Endre a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettese volt, aki a pedofil igazgató segítőjeként arra kényszerítette az egyik szexuálisan zaklatott gyereket, hogy vonja vissza vallomását. A botrányba Novák Katalin nyolc nap alatt belebukott, és hatására Varga Judit is visszavonult a közélettől.
Az ügyben Balog Zoltán református püspök szerepe is kiemelt figyelmet kapott, mivel Novák Katalin volt kabinetfőnöke szerint a püspök nyomatékosan kérte az egykori államfőt a kegyelem megadására. A Direkt36 korábban már írt Balog lobbitevékenységéről a kegyelmi ügyben. A cikk megjelenését követő napon a püspök nyilatkozatot tett közzé, melyben tagadta a kegyelmi kérvény felterjesztését, és alaptalan vádaskodásokra nem válaszolt.
A közhangulat nyomására Balog végül lemondott zsinati elnöki tisztségéről, de püspök maradt a dunamelléki egyházkerületben. Magyar Péter többször is utalt arra, hogy Lévai Anikónak és az Orbán családnak is köze lehetett az ügyhöz. Májusban a Tisza-kormány és a Sándor-palota nyilvánosságra hozta a kegyelmi döntés dokumentumait.
A parlamenti vizsgálóbizottság munkája kulcsfontosságú a kegyelmi botrány teljes körű feltárásában és a felelősség tisztázásában. A meghallgatások célja, hogy fényt derítsenek az események láncolatára, a kezdeti visszaélésektől egészen a kegyelmi döntésig. Polt Péter és Balog Zoltán, valamint a többi idézett személy vallomásai alapvető fontosságúak lehetnek a teljes kép megértéséhez.
A vizsgálat két szakasza és a különböző meghallgatási formák – együttműködési kötelezettséggel vagy anélkül, zárt ülésen – a bizottság alapos és átfogó megközelítését jelzik. A feltárt információk hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jövőben hasonló esetek megelőzhetők legyenek, és az intézményi védőhálók hatékonyabban működjenek. A bizottság munkájának eredményei jelentős hatással lehetnek a közbizalomra és a gyermekvédelem jövőjére.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása